A baromfifeldolgozó-iparban soha nem látott mértékű a koncentráció. A piacvezető Hajdú-Bét már 15 cégből álló vállalatbirodalmat fog össze, a Hungavistól a Hortobágyi Lúdtenyésztő Rt.-ig. Meddig akarnak növekedni?
– A Hajdú-Bét piaci részesedése tavaly átlagosan elérte a 17 százalékot; egyes termékféleségeknél ez az arány sokkal nagyobb – például a víziszárnyas-feldolgozásban 40 százalékos. Addig növekszünk, ameddig versenyképes méretű nem lesz a csoport az uniós csatlakozás utáni időszakot figyelembe véve. Hiszen akármilyen nagy is már a társaság súlya, a feltételeket a kereskedelmi láncok diktálják. Az eredményes gazdálkodás érdekében szintén szükséges a koncentráció, mert nagyon kevés az ágazatban a jövedelem: tavaly mindössze néhány százalékos árbevétel-arányos nyereséget értünk el. Ráadásul az idei év – a takarmányköltségek növekedése miatt – még rosszabbul indult.
Milyenek az idei kilátásaik?
– A cégcsoport árbevétele tavaly 24,7 milliárd forintról 37,5 milliárdra növekedett, adózott eredménye eközben 870 millióról 2,5 milliárd forintra ugrott, s az idén még nagyobb dinamizmus várható. A tavalyi cégvásárlással szinte kétszeresére növekedett Hajdú-Bét-Hungavis csoport termelése is megduplázódik – 64 ezer tonnáról 138,3 ezer tonnára nő. Az export is látványosan bővül, reményeink szerint 31 ezer tonnáról 49 ezerre, miközben a belföldi értékesítésben 16 ezer tonnáról 39 ezer tonnára szeretnénk felmenni. Mindebben segítenek a márkázott termékcsaládok: belföldön a Kot-Kot, külföldön a Pusztagut.
Mit tehet a jelenlegi orosz piacon a Hajdú-Bét?
– Az oroszországi szállítások a csoport kivitelének kevesebb mint 10 százalékát teszik ki: tavaly ez 15 millió dollárra rúgott, az idén 15-20 milliós az előirányzat. A helyettesem a napokban tárgyalt Moszkvában a kinnlevőségekről, sikerült is megállapodnia. A további szállításokról viszont nem, így az export fele kérdésessé vált. A múlt héten már a Moszkván belüli rubelátutalásokat sem teljesítették a bankok. Az importőrök jelenleg várnak, így az áruforgalom is leállt. Amíg a rubel nem stabilizálódik, s nem lesz átváltható, addig a szállítás bizonytalan, pedig kereslet amúgy lenne. Cégünk most a visszatartott árut kénytelen készletezni, illetve más exportpiacra irányítani, ami tetemes többletköltséggel jár.
Nagy visszhangja volt tavasszal, amikor a Hajdú-Bét integrátorként egymaga megkapta az 50 milliárd forintos tőkepótló hitelkeret hetedét. Hogyan fejleszti a cég a termelői integrációt, s milyen fokon áll a szerződött nyersanyagtermelés?
– A társaság 120 ezer tonnás tavalyi termelésének háromnegyedét integrációban állította elő. Csaknem 6 ezer család, 30 ezer ember munkáját fogjuk össze. Szükség van a pénzre, mert nagy a termeltetés forrásigénye. A társaság előlegbe adja a termelőnek a naposbaromfit, a takarmányt, a gyógyszert, a technológiát, és csupán leadáskor – 3-6 hónap múlva – számolunk el. Az ehhez szükséges 35 milliárd forint kétharmadát hitelből kell finanszírozni.
Szűcs Sándor 64 éves, a Debreceni Agrártudományi Egyetemen diplomázott, majd a gödöllői egyetemen szerzett baromfiipari szakmérnöki másoddiplomát. Az érettségi után állt be a Hajdú-Bihar Megyei Baromfifeldolgozó Vállalathoz; segédmunkásból fokozatosan lett vezérigazgató-helyettes. 1989-ben megvásárolta a hajdúvidi baromfivágóhidat. Egy évvel később megvált vállalatától, megvásárolta a kisvárdai baromfivágóhidat, miután megszervezte a Hajdúsági Két Bt.-t is. 1992-ben e cégből alakult meg a Hajdú-Bét Rt., amelynek Szűcs Sándor lett a többségi tulajdonosa és elnök-vezérigazgatója. Az rt. idővel megvásárolta a Nyírmadai Takarmány Kft.-t, a Hortobágyi Lúdtenyésztő Rt.-t, a Kecskeméti Hajdú-Féder Rt.-t, a Budapesti Baromfinagykereskedelmi Rt.-t. Szűcs Sándort emellett 1997-ben öt évre megválasztották a Hungavis Rt. vezérigazgatójává is.
