Szeptembertől se felfelé, se lefelé nem térhet el a dohánytermékek kiskereskedelmi ára a gyártó által megadottól. Az adójegy felragasztása nyomán a trafikokban és az ötcsillagos szállodákban (eltekintve a felszolgálási díjtól) ugyanazon áron vásárolható meg a cigaretta, szivar és pipadohány. Az adójegyen ugyanis szerepelnie kell a termék megnevezésének, mennyiségének és kiskereskedelmi eladási árának. Magyarán egy-egy márka ára a jövőben kötött lesz.
Valamennyi megkérdezett szakmabeli egyetértett abban, hogy a szóban forgó lépéssel „mindenki jobban jár”. A fix ár a fogyasztónak kedvez, miközben az állam egyszerűbben és átláthatóbban szedheti be az adót. Módosul ugyanis az adófizetés eddigi rendje: az általános forgalmi adót ezután a gyártó azonnal és egy összegben fizeti be, így az államnak nem kell több ezer eladóhellyel kapcsolatot tartania. A továbbiakban pedig a gyártó terheli rá a kereskedőkre a forgalmi adót.
Az érintettek hosszabb távon a 15 százalékosra (3 milliárd szálra) becsült feketepiac visszaszorulására is számítanak. Az adójegy értékpapírnak minősül, önmagában is igazolja, hogy birtokosa befizette a jövedéki és forgalmi adót, másolása tehát a bankjegyhamisítás kategóriájába tartozik. Dávid Péter, a Philip Morris Magyarország Kft. sajtófőnöke szerint a visszaélés a jeggyel nehezen elképzelhető.
Rácz Gábor, a British American Tobacco Hungary (Pécsi Dohánygyár) igazgatója az uniós jogharmonizáció felé tett lépésnek nevezte a módosításokat, amelyekkel lényegében a német modellt vették át. Nem véletlenül, ugyanis a kétéves előkészítés után hozott jövedéki törvény kidolgozásában részt vett a Magyar Dohányipari Szövetség is. Patai András főtitkár kiemelte, hogy a volt szocialista országok közül elsőként hazánk vezette be ezt a szabályozást.
Az átállás – például mert a zárjegytől eltérően az adójegyet úgy kell felragasztani, hogy ha letépik, az sérülést okozzon – a gyártóknak többletkiadást jelent ugyan, de ez egy doboz árának csak a töredéke. A gyártók egymással való küzdelmét nem érinti a bélyeg szeptemberi megjelenése, ugyanakkor az éles piaci verseny tervszerűbb készletgazdálkodásra késztet. A dohányipari termékek tehát bizonyos értelemben továbbra is szabadárasak maradnak; hogy milyen érték kerül a dobozokra, annak éppen a piaci verseny szab határt. A nagy gyártók mindenesetre nem emelnek árat szeptember elsejétől, a jegyeken az augusztusban ajánlott kiskereskedelmi árszintet tüntetik fel.
Az eddig használt – pusztán a legalitást igazoló – zárjegyekkel ellátott dohánytermékek szeptember végéig szállíthatók ki a gyárakból. Időbeli korlát a kiskereskedelmi forgalmazásukra nincs; várhatóan az év végéig tartanak ki azok a dobozok, amelyeket még zárjeggyel láttak el.
