A gyors és biztonságos gazdasági tranzakciók egyik elengedhetetlen feltétele, hogy az ingatlanokkal kapcsolatos nyilvántartás naprakész és azonnal hozzáférhető legyen. A kilencvenes évek elejére a magyar földhivatalokban kaotikus helyzet alakult ki. Ugyan vidéken mára normalizálódtak a viszonyok, a fővárosi állapotokra azonban ez még korántsem mondható el. Az illetékesek szerint azonban legkésőbb a 2000. év végére eljön az idő, amikor a budapesti földhivatalban is gyorsan pontos és naprakész – nem kézzel ráírt széljegyektől hemzsegő – tulajdoni laphoz lehet majd jutni. A földhivatalban, a fővárosi önkormányzattal együttműködve, várhatóan ekkorra fejeződik be a hátralékok feldolgozása. Az áldatlan állapotokat a tulajdonváltási hullám okozta: míg 1990 előtt évi 1,1 millió beadvány érkezett a földhivatalokhoz, jelenleg 2,7 millió. A bejegyzési kérelmek kétötöde ráadásul hibás vagy hiányos. (A pálmát egy társasházi kérelem vitte el, amelyben 94 kiigazítandó pont akadt.)
A tulajdoni lapok és térképi adatok kezelésére a földhivataloknál digitális informatikai rendszert vezettek be. A próbaüzemen már sikerrel túljutott új szisztémával a nyilvántartás kiindulópontjául szolgáló (alap)térképeket is feldolgozzák, és azokat a számítógépen rögzített tulajdoni adatokkal együtt kezelik. A budapesti kerületek földhivatala létszámát további 130 fővel emelték (ezzel a fővárosi hivatal, illetve a fővárosi kerületek intézménye több mint 400 fősre gyarapodott). A bővítés a számítógépek számának és a szerver kapacitásának növelésével folytatódik. Budapesten is tart a térképek és a tulajdoni lapok digitalizálása. Az ingatlan-nyilvántartás számítógépes fejlesztésére – az 1994-ben indított Nemzeti Kataszteri Program (NKP) részeként – vidéken 1994-ben 3,3 millió ecu-t (330 millió forintot), 1995-97-ben mintegy 4,3 millió ecu-t (azaz az akkori árfolyamon több mint 730 millió forintot), a fővárosban pedig félmillió ecu-t és 200 millió forintot költöttek. Az NKP első, 2002-ig megvalósuló szakaszában a földmérési alaptérképek számítógépes felújítására és digitalizálására, az úgynevezett Takaros program továbbfejlesztésére az előző kormány 6,6 milliárd forint hitelt vett fel a Magyar Külkereskedelmi Banktól. A földhivatalok „számítógépesítésére” Phare-forrásból eddig 1,2 milliárd forintot fordítottak, s ugyanennyivel járult hozzá az ügyhöz az agrártárca. A korszerűsítés jegyében az ország valamennyi földhivatalát bekötötték a TakarNet nevű hálózatba. Erre nemcsak az államigazgatási szervezetek kapcsolódhatnak rá térítésmentesen, hanem az önkormányzatok is. Bankok, ingatlanforgalmazó társaságok is kérelmezhetik a hálózati adatbázishoz való csatlakozást. Egyszeri tételként 350 ezer forintot, a szolgáltatás igénybevételéért pedig percdíjat kell fizetni.
Bármilyen látványosak is e fejlesztések, jogilag megnyugtató helyzet csak akkor alakul, ha a fővárosi ingatlan-nyilvántartás képes lesz feldolgozni a bejegyzési hátralékot. A cégbírósági tapasztalatok azt mutatják, hogy a feladat nem megoldhatatlan: mindössze ember és pénz kell hozzá…
