Jelcin hétvégi sakkhúzása tovább gyengítheti a befektetői bizalmat Oroszország iránt – húzták alá a kormányváltást kommentáló első jelentések, amelyek emlékeztettek rá: márciusban azzal az indokkal váltotta le az elnök Csernomirgyint, hogy nem képes végrehajtani a piaci reformokat. Kirijenko akkor állt a kabinet élére, amikor a kőolaj világpiaci árának zuhanása és az ázsiai válság mélyülése miatt felerősödtek a gazdasági nehézségek. Oroszországban 1996 szeptembere óta nem volt olyan jelentős visszaesés, mint az idén júliusban: a GDP 4,5 százalékkal csökkent a múlt év azonos időszakához képest (júniusban még „csak” 1,6 százalékos volt a vissza-esés). Az ipari termelés 9,4 százalékkal, a mezőgazdasági produkció pedig 16,7 százalékkal zuhant.
A vasárnap menesztett Kirijenko szombaton még az orosz bankrendszer összeomlását megakadályozó intézkedésekről egyeztetett. Egy héttel korábban, amikor az elnöki fogadkozások ellenére leértékelték a rubelt, a kormány és a jegybank azt is bejelentette, hogy az 1999. december 31-ig lejáró, rubelben jegyzett rövid lejáratú kincstárjegyeket és a kormánykötvényeket újakra cserélik ki, az átváltás befejezéséig pedig leállítják e papírok kereskedelmét.
Az események az említett leértékelés óta alaposan felgyorsultak. A sávszélesítés bejelentésének másnapján 7,5 és 9,5 rubel közötti árfolyamon kínálták a dollárt a moszkvai pénzváltók, miközben a központi bank 6,9 rubelen jegyezte azt. A kereskedelmi bankok vételi és eladási árfolyamai között 17-től 50 százalékig mozgott az árrés. A jegybank ezért a múlt hét közepén olyan rendelkezést léptetett életbe, amely szerint a fenti különbség nem haladhatja meg a 15 százalékot, a tilalmat megszegőktől pedig visszavonják a valutakereskedési engedélyt. Forródrótot is kiépítettek a lakosság számára: múlt csütörtök óta bárki bejelentheti, ha valahol nagyobb árrést tapasztal.
A jegybank közleményben jelentette be, hogy 100 százalékos garanciát vállal a kereskedelmi bankoknál elhelyezett lakossági megtakarításokra (becslések szerint 80 milliárd dollár van a lakosság birtokában készpénzben). A garanciavállalás az augusztus elseje előtt elhelyezett megtakarításokra vonatkozik – persze ha a kormányváltás után is érvényben marad a rendelkezés.
Jegybanki számítások alapján május elejétől augusztus közepéig 3,5-4,0 milliárd dollárnyi tőke hagyta el Oroszországot. A 90 napos adósság-visszafizetési moratórium mintegy 4 milliárd dollárnyi banki és vállalati kötelezettséget érint. A hitelintézeteknek júliusig 19,2 milliárd dollárnyi külföldi adóssága halmozódott fel, s abból 16,4 milliárdot egy éven belül kell rendezni. A hivatalos indoklás szerint a moratóriumot azért hirdették meg, hogy ezzel is segítsék a bankokat. (Közben néhány vezető hitelintézet jelezte: nem él a lehetőséggel.) Oroszországban jelenleg több mint 1,5 ezer kereskedelmi bank működik.
A nagy nemzetközi hitelminősítők nem késlekedtek – előbb leltárt készítettek, majd osztályoztak. Európa vezető minősítője, a Fitch IBCA szerint Oroszország jelenlegi küladóssága 141 milliárd dollár (ebből 90 milliárd szovjet örökség), melynek állománya 1997 vége óta 11 milliárddal gyarapodott. A rövid távú rubeladósság átalakítása azzal jár, hogy az ország küladósságának összege tovább nő. Egy másik vezető hitelminősítő, a Moody’s B2-re rontotta le a szuverén orosz küladósság osztályzatát, s tucatnyi banknál leszállította a hosszú lejáratú devizabetétek besorolását.
Eközben a fejlett országokból érkező üzenetek nem hoztak biztatást Moszkvába. Kirijenko még kormányfőként levelet küldött Keidzo Obucsi japán miniszterelnöknek, arra kérve Tokiót, hogy még az év végéig folyósítson 800 millió dollárt, kötetlen kölcsön formájában. A japánok szerint azonban Oroszország támogatásában a főszerep a Nemzetközi Valutaalapé, így új, egyoldalú segítségnyújtásról nem lehet szó. A német gazdasági miniszter is értésre adta, hogy mindaddig ne számítsanak további hitelekre, amíg a reformok kézzelfogható eredményt nem hoznak. Günter Rexrodt egyidejűleg Moszkva támogatására szólította fel a nyugati államokat, mondván: egy instabil, összeomló Oroszország sokkal veszedelmesebb, mint egy olyan, amelyet támogatnak a piacgazdaság felé vezető göröngyös úton.
A bonni miniszter azonban arra is figyelmeztetett, hogy előbb Moszkván a sor. Jelcin minden-esetre lépett…
