Nemcsak piaci részesedését tudta megőrizni, illetve megerősíteni a kiéleződött a versenyben az OTP Bank, de az 1995-ös részvénykibocsátás óta eltelt két teljes üzleti évben jövedelmezősége is ugrásszerűen javult. Az adózás utáni eredmény két év alatt 7,0 milliárdról 15,3 milliárd forintra, az egy részvényre jutó eredmény pedig 262-ről 590 forintra emelkedett. Eközben a sajáttőke-arányos megtérülés (ROE), valamint az eszközarányos megtérülés (ROA) 19,2-ről 27,1 százalékra, illetve 0,70-ről, 1,13 százalékra emelkedett (lásd a grafikont). A költség/bevétel-arány is javult (73,1 százalékról 67,0 százalékra csökkent), ami jórészt a 20 százalékos létszámleépítésnek tulajdonítható.
Vélhetően a fenti adatok szerinti, nemzetközi viszonylatban is számottevő előrelépést díjazta a Euromoney és a Global Finance, a “Legjobb bank Magyarországon 1997-ben” cím odaítélésével. Bár az elismerés haszna – jegyezte meg a Figyelőnek Spéder Zoltán, az OTP Bank alelnöke – üzleti szempontból csak közvetetten jelentkezik, a befektetőket mindenképpen megerősíti abban, hogy jó papírra tettek. Tény, hogy a pesti tőzsdén a már egy évvel ezelőtt is forgalmazottak közül az OTP részvényei drágultak a leginkább. A papírok nyár eleji túlértékeltségét hangoztató korábbi véleményeket a társaság első féléves eredményei már megcáfolták. Az alelnök bízik abban, hogy – miközben a pozitív trend az év második felében folytatódik – a legfontosabb üzletágakban növelni, illetve tartani tudják részesedésüket.
Érdekes módon, a világ pénz és tőkepiacainak rangos szaklapja indoklásában az – itthon elsősorban lakossági hitelintézetként emlegetett – OTP Bank vállalati hitelpiacon betöltött szerepére (tavaly 14 százalékos részesedéssel első helyezést ért el) és rendszeres tőkepiaci jelenlétére helyezte a hangsúlyt. Bizonyára kevesen gondolták, hogy a magánszemélyek kiszolgálására létrehozott intézmény egyszer majd a vállalati üzletágban is lekörözi társait. Igaz, ehhez kellett a kétszintű bankrendszer elindításakor kizárólag cégfinanszírozásra szakosított pénzintézetek – jelesül a volt Magyar Hitel Bank, a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H), illetve a Budapest Bank (BB) – megroppanása is. Ám az e téren csak 1991-ben frontot nyitott OTP-nek a fenti triumvirátusnál jóval kevesebb rossz kihelyezéssel terhelt MKB-t is sikerült maga mögé utasítania. E pozíció megtartásában egyébként a bank vezetői vigyázó szemeiket a közeljövőben az MKB mellett elsősorban a CIB Bankra és a Raiffeisen Unicbankra vetik. Az utóbbival szemben a legnagyobb hazai banknak az önkormányzati üzletágban – a bankválasztás 1992-es liberalizálása ellenére – sikerült megtartania piaci fölényét. Ennek mértéke az 1996-ig tartó csökkenés után tavaly hitel- és betétoldalon egyaránt ismét 80 százalék körüli, míg számlavezetésben 90 százalék feletti volt.
Tekintettel a versenytársak lakossági fejlesztéseire, nem meglepő, hogy az OTP részesedése éppen hagyományos piacán mérséklődött, bár így is a lakosság banki megtakarításainak több mint felét kezeli. Ugyanakkor a magánszemélyek folyószámláik közel 80 százalékát továbbra is nála tartják, míg a kibocsátott kártyák, telepített ATM-ek és POS-ok vonatkozásában az OTP Bank részesedése 50 százalékra tehető. A lényeg – hangsúlyozta Spéder Zoltán -, hogy a bank szolgáltató jellege tovább erősödjék; ne feltétlenül a termékek száma szaporodjon, sokkal inkább a legfontosabb alaptermékek minősége és igénybevétele fokozódjon. Egyebek mellett ennek szellemében kívánják növelni a kártyával rendelkező folyószámla-tulajdonosok számát.
Ezen erőfeszítéseiben az OTP vezetősége a volt MHB alapjain építkező ABN Amro (Magyar) Bank és a K&H mellett – némi meglepetésre – még mindig a szárnyaszegett Postabankot tekinti gátló tényezőnek. S ez nem is csoda, lévén, hogy ma még nehéz megjósolni, mi a szándéka a kormánynak a lakossági piacon második legnagyobb részesedésű – de nem mindig piaci logika szerint árazó – hitelintézettel. Bár az OTP továbbra is tartja ajánlatát a Postabank lakossági üzletágának átvételére, az utóbbi napok történései más forgatókönyvet sem zárnak ki. Ez még akkor is igaz, ha – értesüléseink szerint – valamelyest tompult az a Napi Gazdaság augusztus 18-i számában megszellőztetett állítólagos kormányzati szándék, miszerint azzal kívánják versenyképessé tenni az alig két hete új vezetőséggel üzemelő hitelintézetet, hogy a többi bankot úgymond “kitiltják” a postahivatalokból; a dolgok jelenlegi állása szerint efféle exkluzivitást már csak az értékpapírok forgalmazására biztosítanának. Ez összehasonlíthatatlanul kisebb kihívást jelentene a postai hálózatot 49 éve használó, több százezer ügyféllel és körülbelül 900 ezer postai takarékbetéttel rendelkező OTP Banknak, amely az elmúlt évben milliárdos nagyságrendű bevételhez juttatta a Magyar Postát, s ez a szándéka a jövőben is.
A hitelintézet egyre inkább lehetővé teszi, hogy az ügyfelek a fiókok “elkerülésével” – Call Center, ATM-ek, POS-ok használatával – intézzék ügyeiket, a sorban állás érdemi csökkenéséhez a fiókhálózatban folyó tevékenység racionalizálását biztosító McKinsey projekt is hozzájárul. Ami pedig a banki kapcsolattartás számítógépes válfaját illeti, a cégek igényeit kielégítő office banking mellett egyelőre az OTP sem tartja sürgősnek hasonló szolgáltatás (egészen pontosan az úgynevezett home banking) bevezetését a magánügyfelei számára (Figyelő, 1998/32. szám). Egy ideig tehát még bőven marad dolguk a pult mögött ülőknek, akik számát az idén további 1500-1800 fővel csökkentik, így elérve a Spéder Zoltán által két évvel ezelőtt optimálisnak tekintett 10 ezres létszámot. Persze lehet, hogy még ennél is kevesebb alkalmazott jelenti majd az új hatékonysági mércét.
