Utoljára július közepén látott alacsony szintre, 8 ezer pont alá esett múlt szerdán a BUX értéke. Ez egyben azt is jelenti: a tőzsdeindex 12 havi hozama – közel három év után először – ismét negatív. Hasonló “határátlépésre” egyébként tavaly pontosan ilyenkor került sor; igaz, akkor az ellenkező irányba.
A honi árfolyammozgásokat a múlt héten alapvetően a nemzetközi történések – közülük is elsősorban a Dow Jones mintegy 300 pontos esése – határozták meg. Rossz hírek érkeztek a pesti parkett szempontjából ugyancsak kiemelt jelentőségű oroszországi tőzsdéről is. A rubel esetleges leértékelésére vonatkozó spekulációk a moszkvai indexet újabb mélységekbe lökték; az RTS értéke a hét első napján egészen 120 pontig csúszott. Bár elemzők már meglehetősen hosszú ideje azon a véleményen vannak, hogy a közép- és kelet-európai országokat nem lehet egy kalap alá venni – azaz a moszkvai problémák ellenére érdemes befektetni a régió tőzsdéin -, a globális alapkezelők szemmel láthatóan másképp gondolkodnak. Így egy nagyobb arányú orosz árfolyamesés nyomán a környező országokban meglévő befektetéseikből is eladnak, ez pedig rövid távon igencsak meghatározza a folyamatokat.
A BÉT ugyan múlt kedden még tartotta magát – amit az is mutat, hogy a kedvezőtlen nemzetközi klíma közepette stagnáltak az árfolyamok -, szerdától viszont már öt napon keresztül megállás nélkül estek az árak. A BUX a keddi 8090 pontos szintről 7151 pontig esett, és ez nemcsak az egy évvel korábbi csúcspontnál, hanem az év elejei szintnél is alacsonyabb érték. A hazai társaságoknak a Matáv nékül számított átlagos P/E (árfolyam/egy részvényre jutó nyereség) mutatója az egy évvel ezelőtti 15-16-os értékkel szemben már 12 alá esett. Pedig a cégek eddig közétett gyorsjelentései csalódást semmiképp sem jelentettek, ellenkezőleg: néhány esetben a vártnál magasabb eredményről számoltak be. Ám ez sem tudta meggátolni az általános árfolyamesést.
Így járt például a legnagyobb hazai tőzsdei társaság, a Matáv is, dacára annak, hogy a tavalyi első félévhez képest árbevétele 26, adózott eredménye pedig 52 százalékkal növekedett. A belföldi távközlési bevételek 32 százalékkal gyarapodtak, miközben az alkalmazotti létszám 9 százalékkal csökkent. A cég nettó pénzügyi eredménye nominálisan is kisebb veszteséget tartalmaz, mint egy évvel ezelőtt, ami részben a csupán kis mértékben emelkedő hitelállománynak, részben a csökkenő kamatoknak köszönhető.
A nagyobbak közül a Pannonplast is bőven hozta a tőle elvárt számokat; adózott eredménye például több mint egyharmadával nőtt. A kedvező műanyagipari trendek hatására (az alapanyagok áresése meghaladta a késztermékekét) növekedett az úgynevezett bruttó fedezet; ennek, s más tényezőknek – jelesül a meleg időjárás miatt előbb meginduló építkezéseknek – köszönhetően a működési eredmény 700 millióról több mint 1 milliárd forintra emelkedett. Bár az adózott eredmény gyarapodása – nagyrészt a megnövekedett adóterhek okán – elmarad ettől a szinttől, a mutatókat az elemzők igen jónak ítélték.
Az a tény egyébként, hogy a gyorsjelentések kedvező adatai – legalábbis egyelőre – az általános hangulatnál kevésbé érdeklik a befektetőket, a Pick esetében is tetten érhető. Noha a társaság még nem hozta nyilvánosságra féléves adatait, az elemzők egyöntetűen “nagy dobást” várnak a szalámigyártól. Ennek ellenére két hete masszívan zuhan e papír.
Az azonnali árfolyamok esését a határidős BUX elszámolóárai is követték. Ennek megfelelően a kamattartalmak érdemben nem változtak: a likvid határidőknél továbbra is 17-18 százalék közötti szinten vannak. Ez azt mutatja, hogy rövid távon senki nem számít az árfolyamok nagyobb elmozdulására. A határidős részvénykereskedésben a Matáv és a Mol decemberi lejáratának kamattartalma is lényegesen meghaladja a BUX-ét, azaz e két papírral kapcsolatban a piac az átlagosnál valamivel optimistább.
A tőzsdén kívüli piacról is elillant a derűlátás. Az áramszolgáltató részvények határozottan estek; az Édász és az Elmü papírjait már csak jóval 200 százalék alatt keresik, a Titász-részvények pedig névértékük alatt forognak. Bár az energiaár-emelések bejelentése rövid ideig tartó hosszt eredményezett, később kiderült, hogy a szolgáltatók számára ez korántsem annyira kedvező, hiszen a fogyasztói ár kisebb mértékben nő, mint az, amelyen a szolgáltatók veszik az áramot az Magyar Villamos Művek Rt.-től.
