A magyar könyv- és kiadványpiacon szokatlan kötettel lepte meg a szakmai közönséget az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az MTA Világgazdasági Kutató Intézete. Az alig több mint száz oldalas füzet ugyanis nem csak alapadatokat közöl hazánk külkereskedelméről, de statisztikai módszerekkel tovább is elemzi azokat. A táblázatok, valamint az ezek alapján készített grafikonok és ábrák a Központi Statisztikai Hivatal és az Európai Unió (EU) hasonló intézménye, az Eurostat mutatóira épülnek.
A témában páratlanul gazdag adatbankhoz rövid, lényegretörő elemzés is tartozik. Ennek első felében Inotai András, a Világgazdasági Kutató Intézet igazgatója a Magyarország és az EU közti áruforgalom jellemzőit sorolja fel, majd később – mindezt tágabb összefüggésrendszerbe állítva – a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Társulás (CEFTA) helyét rajzolja meg az uniós külkereskedelemben.
Inotai András – aki az EU-csatlakozás szellemi háttérműhelyének számító Integrációs Stratégiai Munkacsoportot is irányítja – úgy véli: hazánk külkereskedelme az elmúlt nyolc évben nagymértékű, pozitív változáson ment keresztül. Ennek egyik bizonyítéka, hogy az unió részaránya az időszak alatt látványosan nőtt, vagyis a vállalatok az egykori keleti piacokról példátlanul gyorsan megtalálták az utat a nyugati vevőkhöz. Ráadásul mindez úgy történt, hogy az export dinamikája gyorsabb volt az importénál. A kedvező földrajzi átrendeződést az áruszerkezet pozitív irányú módosulása is kísérte: a gépek és berendezések súlya például 30-ról 45 százalékra emelkedett a kivitelben. Gazdaságtörténeti érdekesség, hogy éppen azzal az állammal – Németországgal – alakult ki tetemes kereskedelmi többlet, amely a magyar gazdaság fő modernizációs horgonya és technológiailag minden bizonnyal legfejlettebb piaca. Ebben, és általában a mikroszféra külgazdasági iránytűjének gyors átállításában nagy szerepet játszottak az itt működő nemzetközi vállalatok.
A sikerágazatnak is tekinthető külkereskedelem eredményeit jól szemlélteti, hogy az EU importjában a nálunk gyártott gépek és berendezések a CEFTA vonatkozó teljes szállításainak 34 százalékát teszik ki, lepipálva a csehek 25, a lengyelek 20 és a szlovének 10 százalékos részesedését. Inotai arra is rámutat: jóllehet hazánknak tavaly óta ismét többlete van az EU-val szemben, a kilencvenes években a társult tagok összességükben meghatározó aktívumtermelő partnernek bizonyultak az unió számára.
(Inotai András: Magyarország, az Európai Unió és a 10 társult ország közötti külkereskedelem jellemzői és új irányzatai, 1989-1997; Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, MTA Világgazdasági Kutató Intézet; 111 oldal)
