Szinte napra pontosan egy évvel a privatizációs szerződés aláírása után tartja rendkívüli közgyűlését a K&H. Bár az ezekben a napokban tartott hasonló elnevezésű összejövetelek (Postabank, Realbank, Pénzintézeti Központ Bank) okán a kívülálló hajlamos a kedvezőtlen képzettársításokra – különösen, hogy a napirendi pontok között e helyütt is szerepel vezető tisztségviselő cseréje -, a K&H esete nem illik bele a fenti sorba. Mindössze arról van szó, hogy a felügyelő bizottság elnöke, Kupa Mihály országgyűlési képviselő lett, így annak rendje és módja szerint távozik e testületből.
Egyéb személyi változásokra azonban nem kerül sor. Mint Erős János vezérigazgató a Figyelőnek elmondta, az eddigi tapasztalatok is alátámasztják azt a privatizációs szerződés aláírásakor megfogalmazott szándékot, hogy a két stratégiai tulajdonos – a belga KBC Bank (az eredeti vevő, a Kredietbank időközben egyesült a Cerra Bankkal) és az ír Irish Life biztosító – hosszabb távon tisztán magyar összetételű vezetőséggel számol. Nem a csúcsig is elérő személycserék előfutárának kell tekinteni tehát az a tényt, hogy a vezérigazgató-helyettesek számát augusztus elsejétől ötről kettőre csökkentették. E lépés ugyanis azon költséglefaragás jegyében fogant, amely csak egyik eleme a bank 2000 végéig szóló stratégiájának (a létszámleépítés nyomán egyébként az 1995 közepi 5500 dolgozóval szemben az év végén már csak 3500-an dolgoznak majd a bankban).
A privatizációt követő célok másika valósult meg azzal, hogy közel egy hónappal ezelőtt megalakult a K&H Life nevet viselő biztosítótársaság. Az 1,2 milliárd forintos alaptőke felét a bank, míg a másik felét – egyenlően megosztozva – a két stratégiai tulajdonos jegyezte le. A működését a tervek szerint ősszel megkezdő életbiztosító erősen kíván támaszkodni a hitelintézet – jelenleg az OTP Bank utáni második legkiterjedtebb – fiókhálózatára. Ennek lényege, hogy az ügyfelek a 136 egységet számláló hálózaton keresztül juthassanak hozzá a magyarországinál fejlettebb piacokon már régóta meghonosodott bankbiztosítási szolgáltatásokhoz. Az “egy helyen mindent” elv kamatoztatásával a K&H Life három éven belül komoly részesedést akar szerezni a biztosítási piacon.
Ugyancsak nagyobb szeletet kíván kihasítani a K&H a lakossági banki termékek tortájából: a közel félmilliós magánügyfélkörével jelenleg 9-10 százalékra tehető részesedését 2000 végéig 15 százalékra szeretné felsrófolni. Mindez persze átlagban értendő; a részenkénti bontás azonban elárulja, mely területen terveznek komolyabb előrelépést. Míg például ez idő tájt a bank az összes hazai devizabetét körülbelül 17 százalékát tartja nyilván, addig a törlesztendő lakossági forinthitelek alig 2,5-3,0 százalékát nyújtotta. Ami pedig a tavaly ősz óta megfigyelhető fogyasztási hitelezési “őrületet” illeti, a K&H – az e téren jeleskedő ABN- Amróval, illetve a BB-vel ellentétben – jelenleg még csak vizsgálja az üzletágba való beszállás lehetőségeit. Azon belül is különösen az elektronikus banki szolgáltatások esetleges beindítását, amit a stratégiai tulajdonosok általában is szorgalmaznak.
Nem nélkülözi a lakossági kapcsolódást a kis- és középvállalkozások finanszírozása sem. A K&H-nál ugyanis az e körbe tartozás feltétele legalább 100 millió forintos éves árbevétel; az ettől elmaradók lakossági ügyfeleknek minősülnek – annak a feltételekben (kamat, futamidő, egyéb költségek) megmutatkozó valamennyi előnyével és hátrányával együtt. A manapság újfent kormányzati szlogen “áldozatává esett” üzletág hovatartozásáról folytatott vitával kapcsolatban egyébként Erős János csak annyit jegyzett meg: a bankoknak elsősorban akkor célszerű felgyorsítani a kis- és középvállalkozások finanszírozását, amikor már kifejlődött a cégértékelési és -minősítési rendszer. Ám még ezzel együtt is csak azok a hitelintézetek vállalkozhatnak effajta “kalandra”, amelyeknek meglehetősen tiszta a portfoliója, s tulajdonosi hátterük is lehetővé teszi e kör átlagosnál nagyobb kockázatokat rejtő finanszírozását. E bankok közé eséllyel pályázik a K&H, minekutána minősített hiteleinek arányát az 1996 első félévi 10 százalékról 1998 júniusának végére 3 százalékra szorította le. Ami pedig a vállalati üzletág egészét illeti, azon a bank mostani 11 százalékos piaci részesedését a következő mintegy 2,5 évben 15 százalékosra szeretné növelni, elsősorban a mezőgazdasági, az idegenforgalmi és az energetikai cégek kiszolgálásával.
Még ez előtt azonban – egészen pontosan legkésőbb az idei év végéig, az úgynevezett tőzsdekényszer nyomására – a K&H részvényeinek is a pesti börzére kell kerülniük. A kormányváltást hozó országgyűlési választások okán elhalasztott döntés időpontja viszont még nem ismeretes.
Szintén bizonytalan, vajon továbbra is fenntartja-e a K&H az – értesüléseink szerint április környékén még igen élénk – érdeklődését a Postabank, illetve annak bizonyos része, nevezetesen a lakossági üzletága iránt. Mindenesetre Erős János úgy nyilatkozott, ma nincs olyan bankár, aki nem vizsgálna meg bármilyen lehetőséget a terjeszkedésre.
