Görögországban a bankszektor átalakításának első lépéseként a gondokkal küszködő állami Cretabankot adták el a londoni székhelyű Latsis-csoport kezében lévő EFG Eurobanknak, ami megemelte a vásárlások következő fordulójának tétjét. Augusztusban további két állami szereplőt privatizálnak, a Jón Bankot és a Közép-Görögországi Bankot. A konszolidáció felgyorsulásával több kisebb hitelintézet is potenciális vásárlási célponttá válhat.
Az EFG Eurobank 93 milliárd drachmát (305 millió dollár) ígért a Cretabank 98 százalékáért. Ez több mint a kétszerese volt egy olyan bank piaci értékének, amelynek ugyan kiterjedt fiókhálózata van, ám még nem tudta visszaszerezni jóhírét azóta, hogy egy korábbi sikkasztási botrányban 200 millió dollárt veszített. Amint azt a vevő bank vezérigazgatója kijelentette, hajlandóak voltak felárat fizetni, mert bár a Cretabank már egy évtizede hibernált állapotban volt – nem volt például egyetlen készpénz-automatája sem -, jó helyeken találhatók fiókjai.
A Cretabank már a negyedik hitelintézet volt, amelyet megvásárolt az EFG, a Latsis-csoport egyetlen lakossági banküzeme. A cég korábban már „lenyelt” két kisebb külföldi tulajdonú görög bankot (a francia UAP kezében levő Interbankot és a dél-koreai Hanwha konglomerátumhoz tartozó Athén Bankot), továbbá a francia Credit Lyonnais görögországi fiókjait.
A görög bankrendszerben mindemellett továbbra is néhány hatalmas állami intézmény dominál, amelyek szinte teljes monopóliumot élveznek egyes vidékeken, s főként a szigeteken. Piaci részesedésük azonban a magánbankokhoz képest fokozatosan csökken, mivel azok vonzóbb szolgáltatásokat tudnak kínálni a vállalati ügyfeleknek, s úttörő szerepet játszanak a fogyasztási és jelzáloghitelek terén.
Az EFG Eurobank úgy véli, hogy már „lekörözte” az Ergobankot, a második legnagyobb görög magánbankot, amelynek eszközértéke 1500 milliárd drachma, piaci részesedése pedig meghaladja a 6 százalékot. Július elején egyébként azt is bejelentette az EFG, hogy az Ergobank legnagyobb részvényesétől megvásárolt részvénypakettel 11,5 százalékos érdekeltséget szereztek a konkurens hitelintézetben.
A magánintézményeknek a gyors bővülés lehetőségét kínálja a szocialista kormány azon döntése, hogy az idén – egy gyorsított privatizációs program keretében – öt állami bankot értékesítenek. Jelenleg prioritást élvez a bankrendszer modernizációja, mivel a kormány azon fáradozik, hogy Görögország 2001-re megfeleljen az Gazdasági és Pénzügyi Unió (EMU) támasztotta követelményeknek.
A konszolidációs folyamatot a Görög Nemzeti Bank áprilisban indította el azzal, hogy összeolvadt jelzáloghitel üzletágával, a Nemzeti Jelzálogbankkal, aminek révén egy 13 billió drachmás eszközértékű csoport jött létre.
A kormány ezzel egyidőben agresszív helyi piaci szereplőknek adta el stratégiai részesedését két kisebb állami bankból. A Pireusz Bank 37 százalékot szerzett az észak-görögországi Macedónia- Trákia Bankban. Az Interamerican – a legnagyobb görög magánbiztosító – pedig 10 százalékot vásárolt az Általános Bankban.
A szakszervezetek nyomására a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy az új tulajdonosok két-három évig nem szüntethetnek meg munkahelyeket, viszont alkalmazhatják a korkedvezményes nyugdíj intézményét. Az a hathetes sztrájk és heves tiltakozássorozat, amelyet a szakszervezeti vezetők a privatizációs program legnagyobb szereplőjénél, a Jón Bankban szerveztek, jól mutatta azonban, milyen nehéz lesz majd lefaragni a költségeket.
Mindezek ellenére komoly érdeklődés várható a Jón Bank 51 százalékos részesedéséért, amely a Kereskedelmi Bank kezében van. A szeptemberben esedékes eladási tranzakcióhoz a J. P. Morgant kérték fel tanácsadónak. A Jón Bank iránt elsősorban a két legnyereségesebb görög hitelintézet – az Alfa Hitelbank és az Ergobank – érdeklődik.
Ez a vásárlási hullám csak az első szakasza a görög bankrendszer mélyreható átalakításának. Egyelőre még anélkül terjeszkednek a bankok, hogy nekilátnának a költségek lefaragásának és a korszerűsítésének. Pedig nagymértékben javítaniuk kell a hatékonyságukon, ha az euró-piacon is fenn akarnak maradni. Az elemzők rámutatnak arra is, hogy a betéti és a hitelkamatok közötti átlagos marzs Görögországban 7-8 százalékpont, míg az európai uniós (EU) bankokban a 2 százalékot sem éri el. A különbséget elsősorban a magas működési költségek magyarázzák: ezek a görög állami bankokban a működési bevételnek majdnem négyötödét viszik el. A görög bankokat a magas kamatmarzs mellett a Pénzügyminisztérium által az államkötvény-forgalmazásért fizetett komoly jutalék is védi. Az euró bevezetése után viszont óhatatlanul szembe kell majd nézniük a nyílt verseny kihívásával.
