Gazdaság

OROSZORSZÁG: LEMINŐSÍTETT KÜLADÓSSÁG – Kincstári optimizmus

Két hónapon belül másodszor rontotta le Oroszország hosszú lejáratú szuverén küladósságának osztályzatát a nemzetközi hitelminősítő ágazat európai központja, a londoni Fitch IBCA. Ám miközben a nemzetközi hitelminősítők most már sorozatban adják a rosszabb osztályzatokat, az orosz pénzügyi irányítók változatlanul optimista nyilatkozatokkal rukkolnak ki.

Mindössze ötven napig volt érvényben a Fitch IBCA „BB” minősítése Oroszország hosszú lejáratú külföldi adósságára. A londoni hitelminősítő legutóbbi közleményében „BB mínuszra” módosította ezt az osztályzatot. Az újabb visszaminősítéshez fűzött magyarázat szerint az országot sújtó jelenlegi pénzügyi válság még évekig éreztetni fogja hatását, s az államra háruló adósságszolgálati teher 1999-ben csaknem megkétszereződik az ideihez képest. Közben – éppen a hitelképesség romló megítélése miatt – mind a szuverén, mind a kereskedelmi adósságkibocsátók változatlanul igen drágán jutnak csak új hitelekhez a piacon. Az IBCA szerint attól is tartani kell, hogy a jövő évi költségvetés összeállításakor ismét heves, destabilizáló hatású összecsapás tör ki a törvényhozás és a kormányzat között. Jóllehet Borisz Jelcin elnök és a kabinet széles körű végrehajtói jogkörrel bír, a válság leküzdéséhez sürgősen szükséges döntéseket sokkal hatékonyabban lehetne meghozni, ha a hatalmi ágak együttműködnének. A duma azonban a kormány által beterjesztett tűzoltó intézkedések kulcselemeinek elvetésével világosan jelezte, hogy továbbra sem vevő a reformokra – olvasható a londoni hitelminősítő indoklásában.

A Nemzetközi Valutaalap igazgatótanácsa július 20-án hagyott jóvá az év végéig 11,2 milliárd dollárnyi hitelt Oroszországnak. Ebből 4,8 milliárd dollárt első részletként már átutalt a moszkvai jegybanknak (Figyelő, 1998/31. szám). A feltételezések szerint e kölcsön révén Oroszország teljes mértékben stabilizálhatja a helyzetet a belső pénz- és tőkepiacon, csökkenthetők továbbá az állam adósságszolgálati terhei. Stanley Fischer, az IMF vezérigazgató-helyettese hétvégi moszkvai látogatásán mindazonáltal óvatosan fogalmazott: a piacok hisznek ugyan az orosz kormány gazdasági programjának sikerében, mégis várakozó álláspontra helyezkednek, hogy meggyőződjenek arról, képes lesz-e teljesíteni ígéreteit a Kirijenko-kormány. A kivárást az IMF is indokoltnak tartja Fischer szerint, hiszen pénzügyi támogatását a stabilizáció következetes megvalósításától tette függővé. A nemzetközi pénzintézet igazgatótanácsa legközelebb szeptember közepén veszi elő ismét az orosz dossziét, hogy döntést hozzon az óriáskölcsön második részletének kiutalásáról. Mindenekelőtt arról a 800 millió dollárról lesz szó, amelyet az első részletként korábban beígért 5,6 milliárd dollárból az IMF egyelőre visszatartott, s csak azután kerül majd napirendre a második, 4,3 milliárd dolláros részlet.

Az orosz pénzügyi körökben viszont változatlan a derűlátás. A központi bank nem lát okot arra, hogy változtasson a rubelfolyosón – erősítette meg Szergej Alekszasenko, a jegybank alelnöke. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a közeljövőben nem várható a rubel leértékelése, mivel a jegybank szerint ennek több lenne a kára, mint a haszna. A tavaly ősszel bevezetett valutafolyosó az 1998-2000 közötti időszakra 6,2 rubel/dollárban határozta meg a középárfolyamot, ettől 15 százalékos mozgást engedélyezve fölfelé és lefelé. Alekszasenko leszögezte, hogy a megváltozott kül- és belpiaci helyzetben sem látnak okot az árfolyam-politika megváltoztatására. Elismerte viszont, hogy az utóbbi időben nőtt a rés az eladási és a vételi árfolyam között, mivel nagyobb a kereslet, mint a kínálat. A központi banknak azonban továbbra sincsenek olyan értesülései, hogy nagy dollárfelvásárlás indult volna be. A nyári szabadságok miatt valamivel több valutát vásárolnak ugyan a magánszemélyek, de közben növekedtek a kereskedelmi bankokban elhelyezett lakossági megtakarítások is.

Alekszasenko elmondta azt is: a híresztelésekkel ellentétben elegendő mennyiségű pénz van forgalomban Oroszországban. Ezt az is tanúsítja, hogy a központi bank kereskedelmi bankoknak kihelyezett kölcsönei jelenleg csak 2 milliárd rubelt érnek el, az év eleji 12 milliárd rubellel szemben. „Ha a gazdaságban több pénzre volna szükség, akkor a kereskedelmi bankok kölcsönöket igényelnének a jegybanktól” – szögezte le az intézmény alelnöke. A központi bank adatai szerint július 27-én összesen 163,8 milliárd rubel volt forgalomban, s a központi bank arany- és valutatartalékai július 24-én 19,2 milliárd dollárra rúgtak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik