Jelenleg az úgynevezett tőkeszámlán tartott részvények árfolyamnyeresége után 0 százalék az adó. Az éves átlagos befektetésiállomány-növekmény 30 százalékával lehet csökkenteni a fizetendő személyi jövedelemadót, azzal a megkötéssel, hogy legfeljebb az adó 50 százalékát lehet így megtakarítani. Bár a kormány fontolgatta az úgynevezett adóhitel intézményének a megszüntetését, végül letett erről a szándékáról.
Persze az értékpapírpiac szempontjából nem is az adókulcsok nagysága a legfontosabb, sokkal inkább az, hogy a különböző területeken milyenek az elvonások. Ebből a szempontból például a részvényesek számára kifejezetten kedvezőtlen lenne, ha az állampapírok árfolyamnyeresége után nem kellene adót fizetni, míg a részvények nyeresége után egy magasabb kulcsot alkalmaznának. Joggal feltételezhető ugyanis, hogy e változtatás hatására nagyobb mennyiségű tőke vándorolna át a részvénypiacról az állampapír-befektetésekbe.
A tőzsde illetékesei nem véletlenül azt a megoldást részesítenék előnyben, hogy az azonos típusú instrumentumok (betétek, kötvények, állampapírok) azonos módon adózzanak, a különböző fajtájúak pedig a gazdaságpolitikai szempontok alapján részesüljenek kedvezményben. Elképzelhető, hogy a kedvezményezett, vagyis a tőkeszámlára helyezhető befektetések köre szűkül. Amennyiben a kormány áldását adja, a jövő évtől nem lehet kedvezményt elszámolni azon befektetési alapok jegyei után, amelyek összegyűjtött tőkéjüket állampapírokba fektetik. A tőkeszámlán lebonyolított, adóhitelre jogosító ügyletekből származó nyereségek viszont mentesülnek az adó megfizetése alól.
