A forgalmát tekintve második gyógyszer-nagykereskedelmi vállalatot, a Pharmafontana Rt.-t 1996 áprilisában adta magánkézbe az akkori 100 százalékos tulajdonos, a Fővárosi Önkormányzat. A pályázatot a magyar magánszemélyek tulajdonában lévő mosonmagyaróvári Naturland Rt. nyerte, amely a vételárat kötvénykibocsátással teremtette elő.
A főváros a tenderen a Pharmafontana-részvények 100 százalékának eladását tűzte ki célul – tájékoztatta a Figyelőt Atkári János főpolgármester-helyettes -, a dolgozóknak azonban 15 százaléknyi tulajdonrészt fenntartottak azzal, hogy az általuk le nem jegyzett részvények megvásárlására is kötelezettséget kell vállalnia a befektetőnek. A Naturland úgy döntött, hogy rögtön megvásárol 60 százalék plusz egy szavazatnyi részesedést, ezért határidőre, 1996. április 30-ig kifizetett 1,892 milliárd forintot. A továbbiakban is pontosan, a szerződés szerint törlesztett, s végül 1997. július 30-ig a Naturland a Pharmafontana 89 százalékának birtokába jutott a névérték 103 százalékán.
A privatizációs szerződésben a mosonmagyaróvári cég 250 millió forintért opciós jogot is szerzett a Pharmafontana Zrínyi utcai székházának megvásárlására 1997. december 20-ig. „Az opciós díjjal együtt összesen 2,797 milliárd forintot fizetett ki a fővárosnak, de végül nem vásárolta meg a mintegy 700 millió forintra becsült értékű ingatlant” – mondta el Atkári János. A Naturlandnál azonban úgy látják, hogy ők igenis éltek az opcióval, s ezt tisztázni fogják a fővárossal.
A privatizáció után mind a Naturland, mint a Pharmafontana súlyosan eladósodott. A Pharmafontanának a cégbírósági adatok szerint 1997 végén 2,89 milliárd forintos tartozásállománya volt (igaz, ebből a cégvezetés szerint azóta több tételt kifizettek). A terheket növelte, hogy a Naturland kötvénykibocsátásával kapcsolatosan jelzálogot jegyeztek be a Pharmafontana ingatlanjaira és árukészletére is. Szabó József, a Pharmafontana vezérigazgatója, a Naturland résztulajdonosa és korábbi vezérigazgatója elmondta, hogy több mint egymilliárd forintot fektettek be a Pharmafontanába, egyebek mellett a nyugati normáknak megfelelően átalakították a gyárat, központosították a raktározást, korszerűsítették az informatikai rendszert. Ehhez részben saját forrást is felhasználtak, ugyanakkor a tevékenység finanszírozásához is szükségük volt hitelre. Az árrés ugyanis a fokozódó piaci verseny miatt folyamatosan csökkent, a konkurens gyógyszer-nagykereskedők egyre hosszabb fizetési halasztást és árengedményeket adnak a patikáknak. Ezt a patikák új tulajdonosai már csak azért is igénylik, mert saját árrésükből kell kitermelniük a privatizációhoz felvett hitelek törlesztését – mondta Szabó József, emlékeztetve arra, hogy nemcsak a Pharmafontana, hanem más nagykereskedelmi cégek is veszteségesek. A 120-130 milliárd forint értékűre becsült magyar piacon szakértői vélemények szerint a jelenleg meghatározó szerepet játszó hat gyógyszer-nagykereskedelmi cég túl sok, nyereséges működésre összesen három-négy lenne képes.
Szabó József szerint 1996-ban joggal remélték, hogy a Pharmafontana privatizációjához igénybe vett idegen forrást rendben vissza tudják fizetni. Ehhez nemcsak az új szerzeményben meglévő tartalékok kiaknázására számítottak, hanem a dinamikusan növekvő Naturlandban rejlő lehetőségekre is. Az, hogy az élet nem igazolta elképzeléseiket, szerinte egyértelműen a piac előre nem látható változásainak tudható be. Szabó József azt azonban hangsúlyozta: mindkét cég fizetőképes, és mindössze a finanszírozási konstrukció átalakítására van szükség. Ezt közölte a Pharmafontana június végi közgyűlésén is, hozzátéve: ha nem változtatnak a feltételeken, elképzelhető, hogy fizetésképtelenség miatt csődöt kell jelenteniük. A vezérigazgató szerint azonban mind a Pharmafontana, mind a Naturland sikerrel vészeli majd át a jelenlegi helyzetet, s az augusztus 3-i közgyűlésre sikerül kidolgozni egy új konstrukciót.
A felvett kölcsönök semmiféle szerepet nem játszanak a Realbank-ügyben – hangsúlyozta a Figyelőnek Szabó József. Ennek kimondására azért volt szükség, mert a Naturland kötvénykibocsátását a privatizációhoz a Realbank szervezte, s a hírek szerint maga a bank is jegyzett kötvényt, csakúgy, mint leányvállalatai, a Reallízing Kft. és a Realszerviz Közös Vállalat. Szabó József hangsúlyozta: a Naturland a Realbank felé fennálló kötelezettségeit teljesíteni tudja, csak a többi finanszírozóval szemben támadtak nehézségeik. Hasonlóan ítéli meg a helyzetet Gőz Anette, aki a Real-csoport képviselőjeként egy hónapja váltotta fel Szabó Józsefet a Naturland vezérigazgatói székében. Szerinte a cég – bár történtek kamattörlesztések – valóban fizetési nehézségekkel küszködik, csődhelyzetről azonban szó sincs. Jelenleg folyamatosan egyeztetnek arról, hogyan lehetne az érvényes konstrukciót átalakítani, addig pedig a korábbinál jóval szigorúbb költséggazdálkodást vezettek be a két cégnél. Tény azonban, hogy a vállalatok helyzetének stabilizálásához súlyos százmilliókra lenne szükség, aminek a forrása egyelőre még erősen kétséges.
