Szükség van a jogközelítési filozófia megváltoztatására – állította a Figyelőnek nyilatkozva Czuczai Jenő, az Európai Bizottság képviseletének jogi tanácsadója. A szakember szerint a mennyiségi szemléletet – vagyis az átvett jogszabályok számszaki kipipálását – „minőségi” hozzáállással indokolt felváltani. A törvények, rendeletek és szabványok adaptálásán kívül a jövőben nagyobb szerepnek kellene hárulnia az intézményépítésre és a jogalkalmazásra. Jóllehet a Magyarországról alkotott tavaly nyári országvélemény (avis) elsősorban a jogszabályok átvételére helyezte a hangsúlyt, a hazánkról készülő év végi európai bizottsági jelentés már mindhárom területet górcső alá veszi.
A csatlakozási tárgyalások kezdetekor az unió soros elnöksége világossá tette: a csatlakozni kívánó országok számára a teljes közösségi joganyag átvétele szükséges, méghozzá abban a formában és tartalommal, amint az a csatlakozás időpontjában „kinéz”. Ez jócskán túlmutat a Fehér Könyvben foglalt belső piaci jogszabályokon. Mindez a társult országok számára közvetlen jogharmonizációs feladatot egyelőre nem jelent, de indirekt módon befolyásolja a jogalkotást és a -alkalmazást. A csatlakozás íratlan fikciója szerint – vonja le személyes véleményként a következtetést Czuczai Jenő – a jövőben fokozatosan úgy kell jogot alkotni, mintha már tagok lennénk.
Az igazságügyi tárca egyébként elkészítette a 2001-ig (tehát várhatóan a csatlakozási tárgyalások hajrájáig) szóló jogharmonizációs programot, amely a most folyó közigazgatási egyeztetés után a közeljövőben a kormány elé kerülhet. A nem kormányzati közösségi jogi szakemberek az idáig megtett magyar harmonizációs lépések kapcsán arra figyelmeztetnek: a törvényi szintű jogközelítés mellett nagyobb szerepet kell szánni az alacsonyabb szintű jogszabályok harmonizációjának. A gazdasági illeszkedés szempontjából ugyancsak fontos szabványügyben egyelőre nem sokat javult a helyzet (lásd a grafikont). A kormányzat által elfogadott program szerint 2001 végéig kell utolérni az európai szabványtermést, jóllehet az ehhez szükséges pénzek szűkösen vannak csak meg – állítja Haba József, az Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) főosztályvezetője.
A jogharmonizáció kirakatában lévő írott jog mellett eddig kevés fény vetült annak alkalmazási feltételeire. Az EU-szakemberei nyilvánvalóvá tették számunkra: még talán a kézzelfogható, írott jog harmonizációjánál is fontosabbnak tekintik azt, hogy a közösségi jogot a leendő tagállamok hatóságai miképpen alkalmazzák. Ezért kaphat nagyobb szerepet az eddigieknél az elkövetkezőkben a hazai bírói kar felkészítése a csatlakozásunk utáni helyzetre, amikor például az unió jelenlegi állampolgárai, jogi személyei akár nálunk is pereskedhetnek – állítja Gátos György, az Igazságügyi Minisztérium EK-jogi főosztályának helyettes vezetője. A bírák képzésének felelőssége ma már nem az Igazságügyi Minisztériumot terheli, hanem a bírósági reform részeként létrejött Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot. A bírák közösségi joganyaggal történő megismertetése 1999-től kaphat lendületet. Phare-pénzekből most két program indul: az egyik informatikai fejlesztéseket támogat, míg a másik konkrét képzési feladatokat tűz ki maga elé. Utóbbinak az újdonsága abban áll, hogy először oktatókat oktat. Ennek keretében 1999 elejétől 15-20 magyar bírót képeznek ki külföldön egy féléves tréningen.
A mellékletet Martin József Péter szerkesztette
