A GSM-tender után Magyarországra kerülő, Pannont megalapító vezetők kiváló szakembernek bizonyultak, de akadt egy csöppnyi szépséghibájuk: meggyőződésük volt, hogy a magyar fogyasztónak pontosan ugyanaz kell, mint a hollandoknak, vagy a skandinávoknak. Csak hosszú hónapokkal később jöttek rá tévedésükre. Ön is így látja?
– Nem hiszem, hogy nekem erről véleményt kell mondanom. Ha azonban tényleg ezzel a felfogással láttak volna hozzá a feladathoz, az mindenképpen hibának értékelhető. A helyi piac- és partnerismeret ugyanis – azt gondolom – elemi feltétele a jó munkának.
A Pannon valószínűleg épp emiatt került lépéshátrányba a Westellel folytatott versenyben …
– Meglehet, de még egyszer mondom, ennek megítélése nem az én dolgom.
Érdekes viszont, hogy a JászTelnél és a PanTelnél nagyon kedvező vélemény alakult ki a cégükről. A Matáv potenciális konkurenseként emlegetett PanTel vezetője kifejezetten meglepődött azon, ahogyan holland partnerei „készültek Magyarországból”. Mi az oka ennek a változásnak?
– Jómagam korábban a PTT európai képviselője voltam. Sok mindent láttam, tapasztaltam ebben a régióban is. Úgy érzem, hogy önöknél volt a leglátványosabb az elmúlt években a fejlődés. A GSM-tender idején alig több mint tíz vezetékes telefon jutott itt száz lakosra, ma 30-40 körüli ez a szám és lassan a mobiltelefonok érik el azt a sűrűséget, mint annak idején a vezetékesek. Ezek a mutatók már közelítenek a fejlett világéhoz és jelzik, hogy az önök piaca értékes lehet a számunkra.
Ha így gondolkodnak rólunk, miért húzódtak vissza a törvények adta keretig a jászsági érdekeltségükből, ahol a svájciakkal együtt 50-50 százalékos tulajdonosok voltak?
– A JászTel tulajdonképpen lakmuszpapír volt, amelyen kiderült, valójában milyen a magyar távközlési piac belülről nézve. A fejlesztést ebben a térségben rövid idő alatt eredményesen befejeztük. Ebben a kis körzetben bebizonyosodott, hogy milyen távolabbi lehetőségeket kínál Magyarország egy olyan páneurópai szolgáltatói babérokra törekvő cég számára, mint amilyen a KPN kíván lenni a jövőben. Úgy ítéltük meg, hogy stratégiai szempontból szerencsésebb, ha az országos hálózatot kiépíteni tervező PanTelben összpontosítjuk erőinket. Mivel a Unisource-nak – amely 49 százalékos meghatározó részt szerzett ebben az új távközlési cégben – alapító tagja volt a KPN is, úgy gondoltuk, előreléphetünk. Hosszas egyeztetés után megkaptuk a Unisource hozzájárulását ahhoz, hogy szerepet cseréljünk. A svájciaknak a JászTel volt az egyedüli közvetlen magyarországi érdekeltségük, szemben velünk, akik a GSM-piacon is jelen vagyunk. Reményeink szerint a Pannon GSM-mel ott lehetünk a jövőben az 1800-as szolgáltatók sorában is.
Mit gondol, megkaphatják-e verseny nélkül ennek a szolgáltatásnak a jogát a Westel 900 Rt.-vel együtt?
– Ez szerintem frekvencia és politikai döntés kérdése is. Ha lesz egy harmadik piaci szereplő a GSM-szolgáltatásban, az bennünket egyáltalán nem fog zavarni. A kormány dolga, hogy meghatározza, mennyi pénzt akar az üzletből. Sok helyen a magas koncessziós díjak mellett döntöttek, ami érthető, hiszen ez az üzlet több száz millió dollárt hozhat. Vállalatunk akkor hajlandó invesztálni, ha a betett pénz körülbelül öt éven belül megtérülhet. Ennél a szolgáltatásnál ugyanis nagyon gyorsan kell végrehajtani a szükséges beruházásokat ahhoz, hogy minél előbb előfizetőket lehessen szerezni, bevételhez lehessen jutni. Amennyiben ez eleve nem sikerülhet, nem érdemes belevágni. Én optimista vagyok, s nem hiszem, hogy egy harmadik, nem GSM-szolgáltató társaság kizárólagosságot kaphasson erre a szolgáltatásra.
Pedig Hollandiában éppen így történt: két GSM 900-as szolgáltató volt és az 1800-as frekvencián egy harmadik cég kapott kizárólagosságot …
– Ez igaz, de hozzá kell tenni, hogy ez a jog csak a helyi szolgáltatásra ad lehetőséget. Szerintem ez rossz az előfizetőnek, mert ha régiót vált, szolgáltatót is kell váltania. És rossz a távközlési cégeknek is, mert ez a megoldás bonyolulttá és drágává teszi a szolgáltatást. A nagy beruházás tehát csak lassan térülhet meg.
Ön szerint mi az esélye az Antenna Hungária (AH) Rt.-nek, hogy bekapcsolódjon az 1800-as GSM-szolgáltatásba, illetve a PanTel munkájába?
– A vállalat 1800-as szolgáltatási esélyéről nem tudok nyilatkozni. Ami viszont a PanTelt illeti, egyértelmű a helyzet. Az állam a megadott május végi határidőig nem emelte meg az AH Rt. alaptőkéjét, így az nem szállt be a PanTelbe. Tiszteljük a cég szakembergárdájának tudását, tapasztalatát, de pénz nélkül sajnos nem tudunk hálózatot építeni. Márpedig ahhoz, hogy az AH 9 százalékos tulajdoni részt kapjon, nemcsak a szellemi tőkéjére lett volna szüksége.
Az AH PanTelen kívül maradása véglegesnek tekinthető?
– Azt gondolom, hogy igen, ez a folyamat már nem visszafordítható.
