Jelenleg 70 százalék körüli tulajdonrésze van a Postabankban az államnak. Ahhoz, hogy a hitelintézet vezetőségét az augusztus 7-én tartandó közgyűlésen elmozdíthassák, az alapszabály szerint a leadott szavazatok 75 százalékot meghaladó minősített többsége szükséges. Az elmúlt napokban az állami tulajdonosok közül a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) intenzív tárgyalásokat folytatott a Realbank-csoport – közelebbről a Reallízing Kft. – birtokában lévő 6,36 százalékos (2,68 milliárd forint névértékű) Postabank-pakett megvételéről, amivel előállna a kívánt részesedés. Lapzártánkig a feleknek még nem sikerült megegyezniük, miután az MFB csupán névérték körüli árat hajlandó fizetni, míg a Reallízing 140 százalékos árfolyamon szeretne a papíroktól megválni. A Real-csoport tárgyalási pozícióit gyengíti, hogy a közelmúltban az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) felügyeleti biztost nevezett ki a Realbank élére (Figyelő, 1998/29. szám).
Vélhetőleg visszahívásának igyekezett elébe menni Princz Gábor elnök-vezérigazgató, amikor az RTL Klub televízió egyik hírműsorában bejelentette: a többségi tulajdonos ellenében akkor sem kíván a bank élén maradni, ha az állam tulajdoni hányada nem éri el az elmozdításához szükséges 75 százalékot. Ezt állítása szerint Járai Zsigmond pénzügyminiszterrel is közölte. A PM-nél információink szerint újabban nem zárják ki annak lehetőségét sem, hogy Princz a helyén maradhat, ha hajlandó együttműködni a bank konszolidációjában és szervezeti átalakításában. Az erről szóló terveken jelenleg is dolgoznak a tárca szakértői, az viszont már most valószínűnek tűnik: a korábbi elképzelésekkel ellentétben a Postabankot mégsem olvasztják be egy másik hazai hitelintézetbe. Valószínűbb, hogy a hagyományos konszolidációs módszerek kombinálásával – tőkeleszállítással vagy alárendelt kölcsöntőke nyújtásával és a rossz portfolióra vállalt állami garanciával – stabilizálják a hitelintézetet. Egy másik változat szerint a bank részvényeinek egy részét jelképes összegért külföldi befektetőknek értékesítenék, a másik részét pedig tőzsdére vinnék. E verzió mellett szólhat, hogy az utóbbi napokban több külföldi befektető – köztük értesüléseink szerint a Royal Canadian Bank és a Berliner Bankgesellschaft – jelezte érdeklődését a Postabank iránt.
Ebben az esetben is szükség lesz azonban állami garanciára, ám ennek mértékéről egyelőre még a szakértők véleménye is megoszlik. Jelenleg két könyvvizsgáló cég világítja át a Postabankot, s az eredményt a kormány mindenképp meg akarja várni. A Deloitte& Touche a bank választott könyvvizsgálójaként, míg a KPMG az ÁPTF megbízásából vizsgálja a hitelintézet első félévi üzleti tevékenységét. Információink szerint az előzetes szakértői becslések 30 és 100 milliárd forint közé teszik a szükségessé váló állami szerepvállalás mértékét. Az eltérés elsősorban a rossz követelések mögé képezendő céltartalék mértékéből, illetve a bank különféle befektetéseinek értékeléséből fakad. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy időközben a bank menedzsmentje is igyekszik különféle eszközökkel – például ingatlangaranciával – „lefedni” az idei első félév során kimutatott hatalmas tőkehiányt, amelynek mértéke – amint azt múlt heti számunkban is megírtuk – megbízható forrásból származó értesüléseink szerint eléri a 120 milliárd forintot.
