A Gazdasági Versenyhivatal várhatóan csak október táján dönt az adásvételi szerződés felől. Addig csak félgőzzel működik a JászTel?
– A viszonylag hosszas várakozás természetesen mindenkiben kelt egy kis feszültséget. Mégsem gondolom, hogy a következő néhány hónapban ölbe tett kézzel ücsörögnénk. Tisztában vagyunk azzal, hogy – mint a legtöbb koncessziós társaságnál – nálunk is lezárult a mennyiségi fejlődés, a tömeges vonalbekapcsolások korszaka. Tulajdonképpen azt hiszem, őszig az lesz a legfőbb feladatunk, hogy felkészüljünk a Matáv által beígért értéknövelt szolgáltatásokra. A külföldi befektetők csúcstechnológiát hoztak ide, adottak tehát a továbblépés műszaki feltételei. Nekünk ezért humán oldalról kell addig megerősödnünk, hogy mire időszerű lesz, képesek legyünk alkalmazni az új szolgáltatásokat. A külföldiek kivonulásuk legfőbb okaként a kis piaci forgalmat jelölték meg. Feltehetően a Matávot – és a többi pályázót – sem karitatív célok vezérlik. A helyi lakosság fizetőképes kereslete csekély, az itt működő vállalkozások igénye korlátozott. Milyen fejlődési lehetőségekkel számolnak mindezek tudatában?
– Amikor az új tulajdonosok 1994-ben átvették a Matávtól a körzetet, mindössze 3069 főállomás volt a Jászságban. Ma több mint 25 ezer vonalat működtetünk. Ez lényegében telítettséget, kínálati piaci helyzetet jelent. A Matáv azonban – fejlettségéből adódóan – képes arra, hogy széles szolgáltatási portfoliójából a mi jelenlegi lehetőségeinkhez képest alacsonyabb áron tegyen ajánlatot ügyfeleinknek. Megemlíteném, hogy körzetünkben igen nagy például az igény a kábeltelevíziózás iránt. Ennek a szolgáltatásnak a bevezetésére megvan az alépítményünk, vagyis a földben vannak a szükséges kábelek, amelyeket „feléleszthetünk”. A Matáv emellett a tarifák és előfizetői díjak jelentős csökkentését ígérte. Az üzleti szolgáltatások tárháza pedig rendkívül széles; biztos vagyok abban, hogy lesz igény a különféle ISDN-csomagokra, az internetezésre. Ráadásul a helyi önkormányzat ipari parkot kíván kialakítani Jászfényszaru térségében, ami újabb üzleti lehetőségeket nyújthat.
A Matáv a szerződéskötéskor garanciát vállalt arra, hogy legalább egy évig megtartja a JászTel dolgozóit. Emlékezetem szerint 1994-ben számos matávost is át kellett venniük. Voltaképpen mit jelent ez a garancia?
– Jelenleg 96 szakemberünk működteti a vállalatot, egyharmaduk régi matávos dolgozó. Talán nem árulok el titkot, ha elmondom: annak idején a válogatás szempontja elsősorban a szakmai tudás, másodsorban az életkor volt. Az átlagos életkor nálunk 35 év. Azt gondolom tehát, hogy a garanciával nem vállaltak túlságosan nagy kockázatot.
Évek óta aktív részese a cég fejlesztésének, így nyilván van elképzelése arról, hogy mire kellene nagyobb hangsúlyt helyezni a jövőben. Mik a legsürgetőbb tennivalók?
– Leginkább a marketingmunka szorul megerősítésre. Az adatátviteli kommunikációban és a régió távközlési fejlesztésében ugyanis nagyon sok még a kihasználatlan lehetőség. Ezzel messzemenően egyetértettek az új tulajdonos képviselői. Be kell valljam, a matávosokkal szemben korábban voltak fenntartásaim, de kellemesen csalódtam.
Egyszóval, mindennel meg van elégedve…
– Egyelőre nem látok okot az ellenkezőjére.
Koncessziós kötelezettségeik miatt a korábbi külföldi tulajdonosok kénytelenek voltak megtartani 2,5-2,5 százalékos részvénycsomagot. A kívülálló számára ez a megoldás kissé erőltetettnek tűnik.
– A velük kötött eredeti szerződés lehetővé tette az eladást, vagyis a tulajdonuk átruházását a fenti megkötéssel.
Valószínűleg akkor a többi helyi koncesszióssal is hasonló szerződést kötöttek. Ha tehát a Matáv jónak látja, bárhol vásárolhat újabb területeket magának. Mi lesz akkor a fennen hirdetett piaci versennyel?
– Ebben azért nem látok semmi kivetnivalót, mert a Matáv üzleti alapon, pályázat útján nyerte el ezt a lehetőséget a JászTelnél. A különféle állításokkal ellentétben semmi „bunda” nem volt a dolgok mögött. Bár a másik három érdeklődő szintén szakmailag kiváló cég, a legjobb ajánlatot mégis a Matáv tette. Szerintem ezzel egyáltalán nem sérült a távközlési piacon a versenyszellem.
Ha ez ennyire egyértelmű, miért vizsgálódik olyan hosszasan a Gazdasági Versenyhivatal?
– Mert törvényesen ennyi ideje van rá.
Uhrin Ede 32 éves, először a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolát végezte el, majd munka mellett közgazdász diplomát is szerzett. Dolgozott a Centrum Kispesti Áruházban, az adóhivatalnál, s kicsit elkalandozott egy sajtóreklámokkal foglalkozó francia cégnél is. A leghosszabb időt a Compack Douwe Egberts Rt.-nél töltötte, ahol az informatikai rendszer kialakításában vett részt. A JászTelhez fejvadászcég közvetítésével került, 1995 áprilisában. Kontrollerként alkalmazták, majd 1997 nyarán pénzügyi igazgatóvá nevezték ki. Aktív közreműködésével alakították ki a cégnél egyebek mellett a számlázás korszerű rendszerét és az ügyfélszolgálatot. Új megbízatását kihívásnak tekinti, reménykedik a sikerben.
