Külső szemlélő alig képes követni, milyen cégekből és miként jött létre az rt.
– Cégünk valóban kisebb vállalatokból született, s lett – tavalyi 28,5 milliárd forintos forgalmával – a Wall Street Journal Europe listáján is az első magyarországi építőipari csoport. Az osztrák Strabag 1990 januárjától kezdődően privatizálta a zalaegerszegi, a Pest megyei, a kecskeméti és a kaposvári közútépítőket, 6 éve pedig a KÉV-Metrót, majd a Nógrád megyei építőipari vállalatot, s azután az Agroépszert. Még a KÉV-Metro megvétele előtt, a kicsikre alapozva hozták létre a saját szervezeti rendszert, a száz százalékban a Strabag Österreich tulajdonában lévő rt.-t. A vállalati szerkezet egyébként azóta is változik; önállóvá alakult például a saját minőségellenőrző cégünk, a Bau-Teszt Kft.
Módosult a gazda személye is, miután az osztrák Bau Holding tulajdonosként belépett a német Strabagba.
– A Bau Holding 51 százalékot szerzett az anyavállalatban, s ezzel létrejött Európa ötödik legnagyobb építőipari konszernje. Amennyire én tudom, a döntés hátterében az európai folyamatokhoz való alkalmazkodás állt. Fel kell vennünk a versenyt a német és francia vetélytársakkal, ez pedig hozzájuk mérhető tőkeerő nélkül lehetetlen. Számunkra is szolgál tanulsággal az európai építőipari globalizáció. Nem véletlen, hogy ebben a rendkívül tőkeigényes ágazatban a hozzánk hasonló nagyok jóval kedvezőbb feltételeket – pénzügyi hátteret, anyagbeszerzést – ajánlhatnak kisebb partnereiknek, vagy érhetnek el beszállítóiktól. Mi is globalizálódunk: az rt. lesz a közép- és kelet-európai Strabag-terjeszkedés kiindulópontja. Két aszfaltkeverő létrehozását tervezzük Romániában, részt akarunk venni az ottani privatizációban, s keressük az ukrán lehetőségeket is.
A Strabag és a Bau Holding házasságával felrémlik egy piaci túlsúlyos, hadd ne mondjam: monopolhelyzetben lévő társaság képe.
– A két cég sehol sem fog eggyé válni; „szabályozott együttműködésre” törekszenek. Mindkettőjüknek – és a piacnak is – jobb, ha továbbra is versenytársak lesznek. Marad a költségmegtakarítás: a gépkarbantartás, az anyagbeszerzés, a könyvelés és nem utolsósorban az egyes tevékenységek hitelezésének egyesítése. Jó példa a közös fellépésre a Magyar Aszfalt Kft. esete. Az aszfaltgyártás közel 70 százalékát kezében tartó cégnek köszönhető, hogy nem nőttek a hazai aszfaltárak.
Az egybeforrasztott kisebb társaságok zöme útépítéssel foglalkozott. Ez maradt az alaptevékenység?
– Mi készítettük az M1-es, az M15-ös, az M3-as és az M0-ás új szakaszait; az autópálya-építések, a helyi útépítések közel negyedét mi végezzük. Három éve beszálltunk a magasépítésbe, kapacitásaink felét ma már ez köti le; erre példa a Tesco, a Duna Plaza vagy a Ford székesfehérvári gyára. Jelenleg az Újlak és az Örs vezér téri üzletközpontokon dolgozunk. Az egyik „szívügyem” a metróépítés – szeretnénk viszonylag nagy részt vállalni a negyedik budapesti szakasz kialakításából. Az Etele tér rendezésekor mindenesetre már számoltunk a metróval.
Nem említette a lakásépítést. Ez nem üzlet a Strabag számára?
– Az egész hazai építőipar nyitott kérdése a tömeges lakásépítés és az azt lehetővé tevő pénzügyi konstrukciók hiánya. Megbízás esetén ilyennel is foglalkozunk, májusban adtuk át például a kiscelli lakóparkot. Részben az áfa-visszaigénylés visszaállításán múlik az ügy, bár megértem, hogy ellenőrzés híján a döntéshozók ódzkodnak ettől.
Lakatos Ervin 65 éves, gazdasági és építőmérnök. A KÉV-Metrónál kezdett műszakvezetőként, majd 1981-től a Hídépítő Vállalatnál volt igazgató. Tíz évvel később már a holland Ballast Nedam cégnél dolgozott hasonló funkcióban. 1993-tól az Expo 96 Kft. első embere, egy évvel később pedig a Strabag Hungária Építő Rt. vezérigazgatója lett. Épített alagutat Indiában és Jugoszláviában, mélyépítést vezetett Dubaiban és Abu-Dhabiban. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének alelnöke. Állami díjas, a Magyar Köztársaság csillagrendje ezüst fokozatának birtokosa.
