Az olcsóbb, 2-5 millió forintos lakások iránt érdeklődők elsősorban az egy-másfél szobás ingatlanokat keresik, két-három családtag esetében pedig legalább az egy szoba plusz két félszobásakat, vagy az e felettieket. A megkérdezett budapesti közvetítők információja alapján általános a panelek iránti érdektelenség. A vevőjelöltek magasnak tartják a közös költségeket, valamint a nyáron is fizetendő távfűtési díjat. Egyetlen belvárosi ingatlanközvetítő tapasztalata volt csupán, hogy a fiatalabb, 20-22 éves korúak között akadtak kifejezetten panelt keresők. Számukra ez előnyösebbnek tűnt, lévén, hogy nincs a lepusztult évszázados téglaépületekre jellemző felújítási költség és meg is tudják vásárolni az ilyesfajta lakást.
Lássunk néhány példát az olcsóbb budapesti öröklakások áraira. Újpesten 35-38 négyzetméteres „kégliket” 1,8-2 millió forintért kínálnak. Hasonló nagyságúért a VI. kerületben – a Podmaniczky és az Izabella utcában – ugyancsak 1,8 millió forintot kérnek. A józsefvárosi Kis Fuvaros utcában már némileg nagyobb, azaz 52 négyzetméteres lakás kapható ugyanezért az összegért. A IX. kerületi Mester utcában pedig egy 40 négyzetméteres lak kóstál 1,7 milliót, igaz, az ma is önkormányzati tulajdonban van. A csepeli Ady Endre úton kettő plusz két félszobás otthonért 3 milliót, a közeli Cservenka utcában 2,4 millió forintot kérnek. Zöldövezetinek számít viszont a szintén csepeli, Kossuth Lajos utcai 59 négyzetméteres lakás, s ez 2,9 milliós árán is érezhető.
Ebben a kategóriában márciustól egyáltalán nem volt érdeklődés – jelezte egy dél-budapesti ingatlanközvetítő. Nemhogy vételi szándékkal nem jelentkeztek, eladni sem akart senki. Egy másik, öt éve működő cég ugyan kötött üzleteket, ám tapasztalata alapján márciustól szeptemberig tart az üzletág mélypontja, s ez már évek óta így természetes. Nyáron leginkább a kertes házakat keresik, ami nem jellemző a fővárosi kínálatra, és az ebbe a kategóriába tartozó házakért jóval többet is kérnek. Elmondható viszont, hogy nincs jellemző vásárlói kor, mert az érdeklődők közt 19 éves éppúgy megtalálható, mint nyugdíjas. Az idősebbekre jellemző, hogy – nagyobb alapterületű lakásuk eladása után – maguknak és gyermekeiknek több kisebbet keresnek.
Újabb vásárlói szempontot jelent a roma népcsoport jelenléte a kínált lakás környezetében. (A vevők újabban „nagycsaládosok” kifejezéssel igyekeznek megkerülni az esetleg megbélyegző etnikai megnevezést.) Egy érdekesség: akadt roma, aki maga is úgy keresett lakást, hogy nem akar „nagycsaládos” közelébe költözni. A fentiek okán nehéz értékesíteni például egy Teleki tér környéki, vagy Tűzoltó utcai lakást. A probléma természetesen összefügg az egy-egy kerületben élők anyagi helyzetével, életszínvonalával is. Azaz – tette hozzá egy forgalmazó – Budapesten csak az I., az V. és a XII. kerületek tekinthetők „nagycsaládos-mentes” övezetnek. Csakhogy éppen ezekben a kerületekben a lakásárak jóval magasabbak, mint a főváros más részein.
