Gazdaság

NEMZETKÖZI TŐKEPIACOK – Keleti nyomás alatt

A világ csaknem összes részvénypiacán az árak tartós esése szomoríthatta el a befektetőket; ez alól a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) sem volt kivétel. A magyar részvények az elmúlt néhány napon hozzávetőleg 10 százalékot veszítettek értékükből. Ennek ellenére az elemzők továbbra is bizakodóan tekintenek az elkövetkező időszak elé.

Ismét a külföldi befektetők érdeklődésének középpontjába kerülhetnek az alulértékelt magyar értékpapírok – ezt lehetett remélni két héttel ezelőtt, az oroszországi válság csillapodásának láttán. A Távol-Keletről érkező kedvezőtlen hírek hatására viszont a fejlett tőkepiacokon is általános áresés bontakozott ki. Így a hazai befektetőknek a június eleji hossz után ismét az árfolyamok csökkenésével kellett szembesülniük. A múlt hét eleje óta a BÉT hivatalos indexe mintegy 10 százalékot veszített értékéből, s a vezető hazai részvények jegyzései a parlamenti választások második fordulója utáni szint közelébe zuhantak.

A nagyarányú áresés ellenére viszonylag alacsony a részvények napi forgalma, ami arra utal, hogy nem a külföldi befektetők tömeges eladásai állnak a háttérben. Több hazai intézményi befektető a helyzetből úgy próbál ugyanis hasznot húzni, hogy kölcsönkér részvényeket, majd eladja azokat, arra számítva, hogy az áresés – általa vélt – végén a papírokat tisztes haszonnal visszavásárolhatja. A külföldi befektetők többsége ez idő tájt kivár, forrásait arra az esetre tartalékolja, ha kedvező tőkepiaci klíma közepette ismét emelkednének a részvényárak. Ez egyben azt is előrevetíti – prognosztizálta a Figyelőnek Heim Péter, a Hypo Securities vagyonkezelő igazgatója -, hogy a csökkenő trend megfordulása után ismét robosztus áremelkedésre lehet számítani.

Az általános áresést közvetlenül a japán makrogazdasági mutatók közzététele váltotta ki. Ezt csak tovább tetézték a vezető ipari országok kormányzati tisztviselőinek azon nyilatkozatai, melyek szerint a távol-keleti országnak elsősorban önerőből kell megoldania problémáit, vagyis nem számíthat külső segítségre.

Az április elején hatályba lépett új devizaszabályok sokkal nagyobb teret engednek a japán befektetőknek a külföldi értékpapírok vásárlására. A lehetőséggel élve egyre többen adtak el az utóbbi hetekben japán értékpapírokat és vásároltak amerikai államkötvényeket. Ezek után nem lepődhettek meg az érdekeltek, hogy a dollár jennel szembeni árfolyama nyolc éve nem látott magasságokba kúszott. A hét elején már közel 147 jenen is jegyezték a zöldhasút. Bár kedden a japán fizetőeszköz stabilizálódott – 144-ig erősödött a dollárral szemben -, hosszabb távon az elemzők többsége további értékvesztésre számít.

Ezt megelőzően azonban nagyobb a valószínűsége annak, hogy a dollár szárnyalásának rövid távon egy erősebb áresés vet véget. A devizapiacok főszereplőinek számító befektetési alapok ugyanis tetemes mennyiségben vásároltak dollárt, s adtak el jent az utóbbi hetekben. A nyereség bezsebelésére még nem szánták rá magukat, azaz várhatóan csak némi megingás után zárják pozícióikat. A japán jegybank illetékesei pedig feltehetőleg dolláreladással segítenek rá a jen átmeneti erősödésére, tehát akár az idén is megismétlődhet a jen tavaly tavasszal átmenetileg tapasztalt nagyarányú erősödése.

Ez a távol-keleti országok pénzügyi vezetőinek is érdekében állna, azaz az intervencióból feltehetőleg ők is kivennék a részüket. A jen gyors értékvesztése ugyanis a térség több államában ismét spekulatív leértékelési várakozásokat váltott ki, abból a megfontolásból, hogy a zömmel az amerikai dollárhoz kötött jegyzésű valuták esetében a jennel szembeni tartós felértékelődés az adott ország exportpiacainak elvesztésével párosulhat. A spekulatív támadások hatására omlott össze tavaly nyáron többek között a thai baht, majd azt követően számos ország valutája. Az utóbbi hetek eseményeivel kapcsolatban pedig a kínai jüan is a leértékelési támadások kereszttüzébe kerülhet. A jen talpra állításában részben a washingtoni pénzügyi kormányzat is érdekelt, ugyanis a dollár erősödésével az exportorientált amerikai cégek kiszorulhatnak a távol-keleti régióból, s tovább romolhat az ország külkereskedelmi mérlege.

A japán valuta jegyzésének átmeneti erősödése némiképp megnyugtatóan hathat a világ részvénypiacaira is. A hátat fordító befektetők tömeges eladásai nyomán a tokiói tőzsde indexe a lélektani 15 ezer pontos határ alá esett, ami az év eleji szintnek felel meg. A hongkongi dollár leértékelődésétől tartva az ottani tőzsde év eleji mélypontja alá zuhant.

Mindazonáltal az ázsiai tőzsdéken a jelenlegi alacsony szint mellett immár fordulat remélhető. Ezzel párhuzamosan a külföldi befektetők körében ismét figyelmet kaphat a többi feltörekvő ország tőkepiaca, így Budapesten is az árak érdemi emelkedésére lehet számítani.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik