Gazdaság

INGATLANVÁSÁRLÁS KÜLFÖLDÖN – Tengerhez magyar!

Szerte Európában bevált befektetési forma a külföldi ingatlanvásárlás. A német, svájci, angol, skandináv üzletemberek az élen járnak a mediterrán országokban épülő üdülőingatlanok felvásárlásában és bérbeadásában. Az év eleje óta a magyar állampolgárok számára liberalizáltabbá vált a külföldi ingatlanszerzés. A vonatkozó jogszabály módosításával persze nem lett egyben gazdagabb is az átlagmagyar. Így ezután is csak a tehetősek kiváltsága marad a floridai villa, a saját tengerparti föveny.

Vaskos tréfának tűnt volna tíz évvel ezelőtt, ha valamelyik magyar újságban a gyanútlan olvasó az alábbi hirdetésre bukkan: „Elérhető árú villákat, lakásokat kínálunk a spanyol és a francia riviérán”. Ma már ez nem kelt nagy feltűnést, jóllehet a fizetőképes kereslet továbbra is erősen korlátozott. Egy-két ingatlanforgalmazó társaság mindenesetre kitartóan ajánl tulajdonszerzési lehetőséget a magyaroknak a Cote D’Azur-től a Costa del Solig.

A jogszabályok szerint ugyan korábban is vehetett magyar állampolgár más országban házat, lakást, telket, de ahhoz előzetes devizahatósági engedély kellett – emlékeztet Gerő Péter, az OTP Ingatlan Rt. ügyvezető igazgatója. Az a furcsa helyzet állt így elő, hogy a magyar vevő a kiszemelt ingatlanra (bontó hatállyal) megkötötte a szerződést az eladóval, addig azonban nem fizethetett, amíg a hatóság áldását nem adta az ügyletre. Ezt érthetően rosszallotta az eladó, aki méltán számított a foglalóra, előlegre. Mostanra ez az akadály elhárult, az idén már csak be kell jelenteni a hatóságnál, ha valakinek külföldön ingatlant jegyeztek be a nevére. Nem változott viszont a fizetéssel kapcsolatos eljárási rend. Az ingatlan ellenértékét csak a Magyar Nemzeti Bank engedélyével lehet külföldre kijuttatni.

A könnyebb ügyintézés és a viszonylag elérhető árak ellenére Gerő Péter nem tud nagy áttörésről a külföldi ingatlanvásárlás területén. Pedig nem túlzás „elérhető” árakról beszélni, hiszen egy-egy jobb fekvésű balatonfüredi, fonyódi villa áráért szinte ugyanakkora tengerparti nyaralót lehet vásárolni például Spanyolországban. A szemléleten is múlik, hogy akik egyáltalán megengedhetik maguknak, azok a Balatonnál, vagy a Földközi-tenger partján kívánnak-e üdülőt szerezni. Fontos a víz közelsége, mert a magyarok üdülővásárlásnál elsősorban tengerparti helyeket keresik. A befektetési szándékkal jelentkezők köre viszont még alig-alig formálódik.

A határon túli ingatlanvásárlásnál is elsősorban az ár a meghatározó, de a távolság sem mellékes. A kellemes üdüléshez megfelelő infrastruktúrára, üzletekre, éttermekre, programokra is szükség van, a vevők ezeket is elvárják. Aki például többször leautózott Görögországig a Balkánon, az esetleg mégis inkább Agárdot részesíti előnyben Paráliával szemben. (A magyarok által nagy számban felkeresett Horvátországban a jogszabályok egyelőre nem teszik lehetővé a külföldiek üdülőszerzését.) Gerő Péter szerint további fontos szempont a célország biztonságossága (a politikai, a köz- és jogbiztonság együttes állása), valamint az ingatlanközvetítő megbízható partnerkiválasztása. Egy közvetítő sem engedheti meg, hogy bizonytalan jogviszonyú ajánlatokat adjon tovább, vagy hogy ne az az ingatlan épüljön fel, amelyet a vevő megrendelt. Az elérhető közelségben lévő tengerparti országok közül ezért az OTP Ingatlan Rt. a francia és a spanyol partnerekkel vette fel a kapcsolatot, de látókörébe belekerült Olaszország és Görögország is, sőt immár Washingtonból is van ajánlata a magyar ügyfelek részére.

Az OTP Ingatlan Rt. Franciaországban a garzontól a több száz négyzetméteres kastélyokig sokféle ingatlant kínál, ám a magas árak miatt ott elsősorban az üdülőövezeti lakásokat keresik. A spanyol partner kínálata olcsóbb, „üdülőparkokban” épülő nyaralókat, sorházakat tartalmaz. Amennyiben a vevő úgy kívánja, az ingatlanfejlesztő társaság a megvásárolt telken az elképzelt éttermet, panziót, szállodát meg is tervezi, fel is építi. A Cote d’Azuron Mentontól Monacóig, Nizzától, Cannes-ig több ezer, a spanyol riviérán – Alicante és Marbella térségéből származó – több száz ajánlat közül választhatnak a magyarok is. A francia ár általában kétszerese-négyszerese a budapestinek, tehát négyzetméterenként 200-400 ezer forint. Egy 50 négyzetméteres tengerparti lakás 15-20 millió forintnak megfelelő összegért kapható meg; persze a fekvéstől, jellegtől függően ennél valamivel olcsóbb, de sokkal drágább is lehet. Spanyolországban ennyiért 110-120 négyzetméteres sorházi lakás is vehető. A több száz darabos kínálat ott a 65 négyzetméteres, 10 millió pezetás apartmantól a 30-50 millió pezetás luxusvilláig terjed (100 pezeta 141 forint).

A vásárlás egyszerű. Tekintve, hogy az újonnan, határidőre épülő ingatlanok nagyon gyorsan, zömmel előre elkelnek, a magyarok is legtöbbször minta alapján választhatják ki ezeket. Bár honfitársaink megszokták, hogy itthon legtöbbször a teljes összeget saját erőből ki kell fizetni, a francia és a spanyol bankok a vételár felére hitelt, jelzálogkölcsönt is adnak. A kínálatban szereplő spanyol bank például 15 éves futamidőre, 5 százalékos évi kamatra adja a kölcsönt. A másik felét a megállapodás szerint vagy az ügyfél törleszti, vagy 7-8 év alatt a bérbeadás bevételéből fedezik. Ez esetben azonban ingatlanja érdemi használatáról évekig le kell mondania az új tulajdonosnak. Az efféle befektetések egyébként egyre népszerűek a német vevők körében, akiket otthoni bankjaik szinte bombázzák az ajánlatokkal. Magyar hitelintézet egyelőre nem kínál ilyen lehetőséget, de a honi vevő igénybe veheti a szerzési ország pénzintézeteinek efféle szolgáltatásait.

A nagyobb szabadság ellenére Gerő Péter szerint még várni kell a magyarok határon túli ingatlanvásárlásának mindennapossá válására. A jogszabályi változás után az OTP Ingatlan Rt. több száz érdeklődő mellett mintegy tíz ügyletet bonyolított le.

Mégis, mielőtt pénzzel a zsebében bárki lelkesen útra kel, hogy álmai távoli ingatlanát megvásárolja, alaposan tájékozódjon. Az előnyösnek tűnő üzlet sokba is kerülhet, ha a célország drákói szabályokkal védi polgárait, piacát a külső ingatlanbefektetőktől. Nem ritka, hogy az adó és az illeték mértékében is különbséget tesznek, többszörös tarifával sújtva a külföldieket.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik