POSTABANKI VÁLTOZÁSOK

Medgyessy Péter távozóban lévő pénzügyminiszter egyik utolsó intézkedéseként még felkérte Huszty Andrást, a Postabankban május közepén fő tulajdonossá vált Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezérigazgatóját, hogy kezdeményezze a hitelintézet rendkívüli közgyűlésének mihamarabbi összehívását. E lépés mögött az a szándék húzódhat meg, hogy a Postabank jelenlegi vezetése már ne köthessen újabb, esetleg további károkat okozó ügyleteket. Annak a tervnek a megvalósítása, mely szerint a hitelintézetet kettéosztják jó és rossz bankra, elképzelhető oly módon, hogy a Postabank egybeolvad az MFB-vel. (Felmerült az is, hogy az összevont bankot Járai Zsigmond vezesse.) Ez ügyben viszont már az új kormánynak kell állást foglalnia. Mindenesetre a Postabank augusztusra tervezett rendkívüli közgyűlésén személyi kérdések mindenképpen napirendre kerülnek. A május közepi, névértéken 20 milliárd forintos alaptőke-emelés érdekében kibocsátott részvények lejegyzésével tulajdonossá vált intézmények képviselőinek ugyanis helyet kell kapniuk a bank legfőbb irányító és ellenőrző testületeiben. Még mindig nem lehet azonban tudni, hogy szóba kerül-e Princz Gábor elnök-vezérigazgató elmozdítása. További kérdés, hogy ha az erre szóló javaslatot az új kormány ösztönzésére az MFB képviselője be is terjeszti, az megkapja-e az elfogadáshoz szükséges 75 százalékos támogatottságot. Ehhez ugyanis elengedhetetlen, hogy a közvetetten összességében alig valamivel több mint 73 százalékos részesedést birtokló államon kívül mások is igennel szavazzanak. Annyi biztos, hogy utóbbiak között már nem lesz az állítólagos brit befektető, a Singer&Friedlander. Amint azt a Pénzügyminisztériumban lapunknak megerősítették, a kormány még a válaszadási határidő lejárta előtt hatályon kívül helyezte azt a titkos határozatot, mely szerint a cég – illetve az információink szerint mögötte álló magyar magánszemélyek – megvehették volna az orosz adósság 300 milliós dolláros részét, hogy ezáltal előteremtsék a részvények ellenértékét.