Hadiipari tapasztalatait felhasználva fejlesztette ki izraeli anyavállalatuk a mára közismertté vált diagnosztikai berendezéseit: a komputertomográfot, a mágnesrezonancián alapuló és kardiológiai berendezéseket. Milyen volt a hazai fogadtatás?
– A cég filozófiája az, hogy nemcsak értékesíti a csúcstechnológiáit, hanem a telepítés után működteti is azokat, s a szükséges szakembergárdát is kiképzi. Az anyacég a hazai egészségügy fejlesztésébe 1991 óta eddig 20 millió dollár feletti összeget fektetett be. Elsőként a MÁV Kórházban épített ki egy 5 millió dollár értékű diagnosztikai központot; a szakmai siker hatására ma már Szegeden és Győrben is működik hasonló intézmény.
Ez a jelentős invesztíció – tekintettel az egészségügyi piac sajátosságaira – mennyi idő alatt térülhet meg?
– Az efféle beruházások általában négy-öt év alatt térülnek meg. Hét év távlatából elmondható, hogy a működés eredményes volt, a nyereséget azonban az új centrumok kialakítására fordítottuk. Tapasztalatunk szerint azonban a megtérülési folyamat az elmúlt években jelentősen lelassult.
A diagnosztikai vizsgálatok a beutalással érkező betegek számára ingyenesek. Milyen tb-támogatással működnek a központok?
– A biztosító 100 százalékosan támogatja a tevékenységünket. Ám az így befolyó összeg csak a gépek folyó működtetési költségét fedezi – a munkabért, annak járulékait, valamint az amortizációt nem. A nagy gond igazából az, hogy évente meghatározott összeget kapunk, és ebből megszabott beteglétszámot – 111 ezer főt – tudunk csak fogadni, s ez jóval alatta marad az igényeknek. Nehéz probléma a „kereten” felüli akut betegek ellátása és a folyamatos üzemelés megoldása. Így kénytelenek vagyunk megnyújtani a várakozási időt, mivel folyamatos ellátást kell biztosítanunk, s nem állhatunk le félévkor azzal, hogy – miután több volt a beteg – kimerítettük a keretet. Így egy-egy kezelésre néhány hetet vagy több hónapot is várni kell. Emiatt egyes gépeknél egyharmados, másoknál 50 százalékos a kihasználtság.
Milyen kiutat látnak?
– Nagy reményeket táplálunk a leendő új kormánnyal szemben. Elvárásunk az, hogy az ágazat évek óta megoldatlan problémáit vegyék figyelembe a következő költségvetés készítésekor, hiszen nem lehet megvárni a teljes ellehetetlenülést. Ezért lépéskényszerbe kell hozni a döntéshozókat: a felelősségérzetükre appellálunk.
A pozitív forgatókönyv szerint milyen további beruházásokban gondolkodnak ?
– Mi hosszú távra tervezünk. Jelenleg 35 százalékos a piaci részesedésünk, ám ezt szeretnénk növelni. Ezért további 20-25 millió dollár értékű berendezés beállítását és újabb központok kiépítését tervezzük.
Mészáros János 43 éves, 1980-ban végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd a Közlekedési Szakszervezet vezető közgazdásza lett. 1987-től a Hungarocamion befektetési és szervezési tanácsadójaként dolgozott, 1991-től pedig az SG Warburg-CEDC közös vállalat vezérigazgatói tisztét látta el. 1993-tól a Nemzetközi Egészségügyi Központ vezérigazgatója, egyben az Omker elnöke.
