Tekintélyes eladási hullám bontakozott ki a parlamenti választások első fordulóját követően a BÉT-en. Sokan gondolták úgy, hogy a tőzsdei árak esésében főként a voksolás nem várt eredménye, illetve az ezzel párosuló politikai bizonytalanság a ludas. E vélekedések azonban utóbb helytelennek bizonyultak, minekutána ugyanazon időszakban a világ majd összes feltörekvő piaca – a magyarhoz hasonlóan – gyászos napokat élt át. A politikai bizonytalanságnak mindössze abban volt némi szerepe – állítja Gáspár Attila Zoltán, a Wintrust közgazdásza -, hogy a budapesti áresés egy kicsit nagyobbra sikerült; azaz a választási fejlemények semmiképpen sem tekinthetők elsőrendű kiváltó oknak.
A világ feltörekvő országainak tőzsdéi a legérzékenyebbek a nemzetközi klímában bekövetkező változásokra. Így érthető, hogy a nálunk érdekelt külföldi befektetők is óvatossá váltak a Távol-Keletről és az Oroszországból érkező kedvezőtlen hírek hallatán. A viharfelhők elvonulásával viszont néhány nap elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy lényegében visszaálljon a régi rend a BÉT-en. Függetlenül attól, hogy a koalíciós tárgyalások éppen csak elkezdődtek, és hozzávetőleg még két hetet kell várni az új kormány megalakulásáig, az elmúlt napokban több mint 1200 ponttal emelkedett a BUX-index értéke; ez az árfolyamok átlag 16,5 százalékos növekedésével egyenértékű. Az öt napig tartó árrobbanás láttán az értékpapír-piaci szakértők némi esésre számítottak, de az erőteljes vételi érdeklődés hatására kedden csak alig mérséklődtek a papírok jegyzései. A közeljövő kilátásait taglalva pedig az elemzők többsége az árfolyamok további emelkedése mellett tör lándzsát.
A vállalati szféra növekedési tartalékait és a makrogazdaság egyensúlyi helyzetét szem előtt tartva hazánk a feltörekvő országok élvonalába sorolható. A magyar kibocsátók – a vállalati elemzéseket végző brókercégek várakozásai alapján – átlagosan 36 százalékkal növelik 1998-ban adózott eredményüket, ami az inflációt csaknem 20 százalékkal meghaladó bővülést jelent. Gáspár Attila Zoltán szerint a feltörekvő országok tőzsdéin forgó részvények átlagos P/E- (árfolyam/részvényenkénti nyereség) mutatója alapján a magyar értékpapírpiac 40 százalékkal alulértékeltnek tűnik. Vagyis ezen alapvető arányszámokkal is alátámasztható a részvények áremelkedése.
A P/E-mutató alapján a BUX-index értéke május végére a két és fél évvel ezelőtti szintig zuhant. Ma már – a makrogazdasági egyensúly megteremtését, illetve a stabil gazdasági növekedés megalapozását követően – összehasonlíthatatlanul kedvezőbb környezet várja a befektetőket, mint 1996-ban. Ezt ismerték el többek között a vezető hitelminősítő intézetek azzal is, hogy a befektetési kategóriába sorolták át a Magyar Nemzeti Bank devizakötvényeit, és az ország hitelminősítésének további javítását helyezték kilátásba az elkövetkező félévben.
Az elmúlt hetekben lezajlott ár-esés ezért túlzott mértékűnek is tekinthető, mivel a makrogazdaság helyzetétől, illetve a társaságok változatlanul kiváló nyereségességétől függetlenül következett be. Ugyanakkor a relatív olcsóság új határon túli befektetői csoportokat csábított a magyar piacra, melyek – a hazaiakkal karöltve – főszerepet játszottak a múlt heti árrobbanásban. A határidős piac május végi drámai áresése során a fedezeti ügyletkötő belföldi intézmények alacsony kamattartalmak közepette zárhatták eladási pozícióikat, és ezzel párhuzamosan eladták részvényeiket is. Amennyiben visszatér a határidős piacra a korábban már többször tapasztalt optimizmus, azaz a kamattartalmak 20 százalék fölé szöknek, a pénzük és vásárlási kedvük teljében lévő alapok jelentékenyen hozzájárulhatnak az árak további emelkedéséhez. Az újabb fedezeti pozíciók felépítése során ugyanis a BUX kosarával azonos összetételben vásárolnak részvényeket, és adják el távolabbi határidőre az indexet.
A részvényárfolyamok féktelen emelkedésének viszont gátat vet, hogy a válsággal küszködő Japánból, illetve Ázsiából továbbra is a biztonságosabbnak vélt fejlett piacok felé áramlik a tőke. Azaz a feltörekvő piacokra szánt pénzmennyiség várhatóan nem növekszik. (Azáltal, hogy a jen jegyzése átlépte a 140-es határt, a japán fizetőeszköz értéke hét éve nem látott mélypontra zuhant a dollárral szemben. Elemzők szerint a jen további gyengülése várható, azaz még a közeljövőben 145 fölé kúszhat a zöldhasú jegyzése.) A japán gazdaság válsága hónapokon keresztül rányomhatja bélyegét a tőzsdei árfolyamokra, azaz a világ legnagyobb tőke-exportőrének számító távol-keleti intézmények még jó ideig nem vállalkoznak kockázatosnak tekinthető „kalandokra”.
Amíg viszont a többi feltörekvő országéhoz képest a magyar részvénypiac viszonylagosan alulértékelt, addig jó esély van az árfolyamok emelkedésének. Ezt követően pedig elsősorban az európai integrációs folyamat sikerességétől függ, hogy hazánk a külföldi befektetők érdeklődésének homlokterébe kerül-e. Ez a honi társaságokat azzal kecsegtetheti, hogy – nyereségességük változatlansága mellett – papírjaikért a befektetők jóval magasabb árat is hajlandóak lesznek megadni. Görögországban például tavasszal csaknem megduplázódtak az árfolyamok, miután kilátásba helyezték, hogy rövidesen csatlakozhatnak a Gazdasági és Pénzügyi Unióhoz. A görög részvények átlagos P/E-mutatója néhány hét alatt 12-ről 21-ig szökött fel.
