Először a takarékszövetkezetek próbálták kikezdeni a lakáshitelek – lakásvásárlási, építési és felújítási kölcsönök – piacán az OTP Bank monopóliumát, majd az utóbbi két évben más bankok is beszálltak a versenybe. Az efféle hitelállomány megoszlása mindazonáltal továbbra is a legnagyobb lakossági bank dominanciáját jelzi. Maga az OTP 89 százalékosra taksálja piaci részesedését, versenytársai viszont – enyhe pesszimizmust tükrözve – 95 százalékkal kalkulálnak. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy százalékokban mérhető piaci szelet kihasítására eddig csak a takarékszövetkezetek voltak képesek. A Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) 1996-ban meghirdetett konstrukciói, s a Postabank tavaly útnak indított tucatnyi lakáshitel-módozata eddig csupán néhány ezreléknyi részesedést orozott el az ott már meggyökeresedett intézmények elől.
Nehezen állapítható meg, hogy e leosztás mennyire mutatkozik tartósnak, a hitelintézetek ugyanis – kiváltképp az utóbbiak – igencsak óvatosak konkrét állományadataik napvilágra hozatalát illetően. A Figyelő kérdésére mindössze annyit mondtak, hogy a kihelyezett lakáshitelek száma folyamatosan gyarapszik, bár a bővülést némileg szezonális hatások is színesítik. Amúgy az elmúlt évi hitelezésre a többi banknál bizonyos mértékig a lakástakarék-pénztárak indulása nyomta rá a bélyegét. Az egy-egy bankkal „szövetséges” pénztár tagjai azonnali, gyors-, avagy előhitelt vehettek fel. A takarékszövetkezeteknél tavaly a Fundamenta által az ügyfeleknek nyújtott, összességében mintegy 250 előhitel folytán például ellenkezőjébe fordult a lakáshitelezés trendje: a csökkenést növekedés váltotta fel. Közös, a szövetkezeti integráció egészére vonatkozó 1997 végi lakáshitelállomány-adatuk 8,6 milliárd forint.
Az OTP 110 milliárd forintos állománnyal rendelkezik; ebből tavaly 10 milliárd, az idén eddig 2 milliárd forintnyi lakáshitelt helyezett ki.
A piaci arányok átszabásán új intézmények is fáradoznak. Így tesz például a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB), a néhány hónapja indított ingatlanvásárlási és -felújítási hitelével. A társaság üzleti alapon nyújtott kölcsöneit lakáscélokra is lehet fordítani, azokhoz azonban a lakásfinanszírozást illető állami támogatások nem vehetők igénybe. Ugyanígy tisztán piaci feltételekkel nyújtja négyfajta kölcsönét az e termékeivel a magasabb jövedelműeket megcélzó K&H, mely a közeljövőben kívánja az állam nyújtotta kedvezményeket konstrukcióiban érvényre juttatni. E bank lakásvásárlás mellett felújításra, bővítésre, közművesítésre ad kölcsönt, bankhitellel terhelt ingatlan cseréjének, eladásának finanszírozására úgynevezett tehermentesítő hitelt, új lakóingatlan vásárlására pedig (a meglévő eladásából származó bevételt megelőlegező) áthidaló kölcsönt vezetett be. (Táblázatunk a lakásvásárlásra felvehető, állami támogatásokat nélkülöző banki és takarékszövetkezeti konstrukciókat összegzi.)
Az újonnan piacra lépők közül más utat követett a Postabank, amely valamennyi lehetséges támogatást beépítette (ezeket egyébként a 106/1988. minisztertanácsi rendelet tartalmazza), de emellett kölcsönöz kedvezményektől mentesen, üzleti feltételek között is. A lakáshoz kapcsolódó kereken egy tucat módozatából vásárlásra négy, építésre hat, felújításra pedig két konstrukció vonatkozik. Vásárlás és építés esetén választható a hitel – amennyiben az ügyfél arra jogosult – állami kamattámogatással vagy anélkül, mint ahogy lakástakarék-pénztári szerződéssel vagy annak híján is (szintén ez a kritérium különbözteti meg a két felújítási kölcsönt). Külön variációs tényező az építési kölcsönöknél a legfeljebb 2 éves türelmi idő választásának lehetősége, mely alatt így csak a tőke kamatát kell törleszteni. Ez a bank a második félévben a társasházak finanszírozására és az önkormányzati közműfejlesztés lakossági oldalának erősítésére vállalkozik majd új módozatokkal. A K&H idei újdonságai közt építési hitel, társasházi közös fejlesztési és munkavállalói kölcsön szerepel majd.
A takarékszövetkezeti integráció a vidéki lakáshitelezésből veszi ki sikeresebben a részét, jóllehet a Takarékbank mögött sorakozó intézmények egy része a fővárosban is hitelez. A Takarékbank egyébként a lakásfinanszírozás terén nem dolgozott ki ajánlást, amelyet azután a szövetkezetek a maguk igényeire formálva (ez főként a kamat és a kezelési költség különbözőségeit szokta maga után vonni) nyújtanának. Ennek ellenére többé-kevésbé szabványos lakáshitel-módozatokkal dolgoznak. Mi több, az integráció számítástechnikai fejlesztése nyomán újakkal is elindulnak majd (a halasztott kamatfizetésű megoldással szinte teljesen készen állnak). A fővárost célozza az integráción kívüli HBW Express Takarékszövetkezet is, amely hitelígérvényével hozott újdonságot. A tavaly ősszel indított konstrukció keretében az arra „érdemes” ügyfél – 1,5 százalékos kamat ellenében – hat hónapig ezen ígérvénnyel kereshet lakást, majd válthatja alkalomadtán kölcsönre a papirost.
Visszakanyarodva az OTP-hez, ez a bank 13 hitelt állított a lakásvásárlás és -építés szolgálatába, a célok, az állami támogatás, a halasztott kamatfizetés, és az ügyfél előtakarékossági módozatainak – a Postabankéhoz hasonló – mixelésével. (A kölcsönök 60 százalékát egyébként állami támogatás nélkül veszik fel.) Tervezett újdonságként az OTP-nél a majdani egyszerűsített hitelelbírálásról számoltak be.
Úgy tűnik, az egyes intézmények modelljei egyfelől egymáshoz mindinkább hasonlóvá válnak – mint ahogy a kisebb szereplők szerint a piac a kiegyenlítődés irányába halad -, másfelől azért a hitelezők igyekeznek speciális módozatokat is kimunkálni. Versenyüket a lakástakarékpénztárak mellett már az életbiztosítással kombinált lakáshitelezés, valamint a nem banki hitelezők sora (Poligrupo Hungária, Promo Indra Consorcio, Euro-Cass) is gazdagítja. Utóbbiakat azonban egyik banki kölcsönnyújtó sem tartja riválisnak.
Arról pedig, hogy e piac kockázatos volna, a bankok minősített állományáról szóló adatok egyáltalán nem tanúskodnak. Igaz, a takarékszövetkezetek ez irányú gondjairól nincs adat, a többi hitelnyújtó pedig nem túl régen szerepel e piacon. A legszélsőségesebb szankcióra, a kilakoltatásra, eltekintve a régi, valaha 3,5 százalékos kamatú hitelektől, azonban még az OTP-nél sem került sor. A „bajba jutott” kölcsönök rendezésének leggyakoribb módja az átütemezés, illetve a futamidő módosítása.
