Gazdaság

MAGYAR FRANCHISE SZÖVETSÉG – Társkeresők klubja

Magyarországon a kereskedelmi forgalom 4-5 százalékát adják a franchise hálózatok, míg Nyugat-Európában - országonként változóan - 15-25 százalékos, az Egyesült Államokban pedig 35 százalékos ez az arány. A fejlődésre tehát volna tér, s elvben a kormányzat is szorgalmazza a kis- és közepes cégek fejlesztését. Gyakorlatilag azonban - mondta el a Figyelőnek az éves közgyűlését éppen lapzártánkkor tartó Magyar Franchise Szövetség (MFSZ) főtitkára, Kiss István - nem sok minden történik e vállalkozások érdekében.

Tipikusan kis- és közepes vállalkozások hálózata a franchise, hisz a rendszergazda általában közepest, partnere pedig kisvállalkozást működtet. A franchise potenciális előnyei számosak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy-egy franchise két-három év alatt megduplázza, de akár a többszörösére is növelheti a befektetett tőkét. Mozgósítja a befektetéseket, mert a rendszergazda partnerei tőkéjének segítségével fejleszti hálózatát. Három területen is teremt munkahelyeket: a rendszergazda 50-100 fős apparátussal dolgozik, a partner egységek pedig legalább egy család számára nyújtanak pénzkereseti lehetőséget. Végül munkahelyek jönnek létre a hálózat beszállítóinál is, hisz például az osztrák McDonald’s hálózatot is Bábolnáról látják el húspogácsával.

Az efféle vállalkozást a multinacionális cégek megjelenése sem fenyegeti úgy, mint a hagyományosakat, hisz a hálózat elég erős, s egy ilyen boltnak a nagy bevásárlóközpontokban is van helye. A franchise minden egységénél azonos színvonalat garantál; Nagy-Britanniában például tetőfedők, csatornajavítók is dolgoznak ilyen rendszerben, a megrendelő a telefonkönyvből kikeresheti, hogy melyik egység van hozzá a legközelebb, s ehhez ugyanolyan bizalommal fordulhat, mint bármelyik másik azonos cégér alatt dolgozóhoz.

Mindezen előnyök, valamint annak ellenére, hogy a választási kampányban valamennyi párt retorikájában kiemelt helyet kapott a kisvállalkozások támogatása, Kiss István tapasztalatai szerint a franchise fejlesztése az illetékes szervezeteknek nem igazán fontos. Egyetlen eredmény, hogy a pénzügyi, illetve az ipari és kereskedelmi tárca is működtet kamattámogatásos hitelkonstrukciót kisvállalkozások számára, amelyből franchise is részesülhet. Ugyanakkor a szövetség javaslata egy speciális hitelprogram létrehozására már süket fülekre talált. Maga az MFSZ is anyagi gondokkal küszködik, mert az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatala (USAID) irodájától korábban kapott 10 millió forintos támogatás most áprilisban lejár, s így arra sincsen pénzük, hogy egy hasonló támogatás megszerzése érdekében pályázatot tudjanak benyújtani az Európai Unióhoz (EU). Pedig Brüsszelben tárt karokkal fogadták javaslataikat, dacára annak, hogy a főtitkár szinte ismeretlenül, központi segítség nélkül, az Internetről leolvasott cím segítségével kopogtatott be elképzeléseivel az unió illetékes főigazgatóságára. Kiss István indítványozta, hogy vizsgálják meg a franchise hatását az átmeneti gazdaságokra; Brüsszelben a felmérést egész Európára ki akarják terjeszteni, mert ők is látják, hogy a tengerentúlon a franchise sokkal jobban fejlődik, mint náluk, s ennek okát jó lenne kideríteni. Az MFSZ a Phare-program segítségével szeretne pénzügyi konstrukciót kidolgozni ennek a gazdálkodási formának az olcsóbbá tételére. Ezt is támogatták az EU-nál, csakúgy, mint egy közös kelet-nyugati franchise börze megszervezését. Ezen elképzelések megvalósításához azonban először pályázatot kell beadni. S bár az uniós illetékesek ennek elkészítéséhez is felajánlották szakmai segítségüket, a megfelelő színvonalú dokumentum előállításához – ha csak a fordítást és a kinyomtatást vesszük – szükség lenne legalább egymillió forintra, s ezzel az MFSZ nem rendelkezik. Még nagyobb gond a franchise börze itthoni támogatóinak megtalálása.

Az EU zöld könyve a kereskedelemről szintén kiemelt helyet szentel a franchise-nak, s a vállalkozók találkozását segítő Interprise-program is jól illeszkedik ehhez a gazdálkodási formához. Ez utóbbihoz is pályázatokat kellene beadni, de ehhez a szövetség egyedül kicsi.

A szövetség amerikai mintára szeretné elérni a közzétételi kötelezettség bevezetését, amely szerint a rendszergazda bizonyos, jogszabályban rögzített adatokat a szerződés megkötése előtt köteles átadni potenciális partnerének annak bizonyítására, hogy vállalkozása stabil. További lépés, hogy a közzéteendő adatokat letétbe kell helyezni egy illetékes szervezetnél (az Egyesült Államokban például a kereskedelmi minisztériumoknál). Tervezik a regisztrációs kötelezettség bevezetését is (Ausztriában ezt a kartellhivatalban kell megtenni). Az MFSZ elképzelése szerint mindez először önkéntes alapon, a szövetségi tagság révén valósulhatna meg, s a későbbiekben a kötelezettséget valamennyi effajta vállalkozásra kiterjesztenék.

A mellékletet Vrannai Katalin szerkesztette

Ajánlott videó

Olvasói sztorik