Csökkenő hiányt és a vártnál nagyobb gyarapodást mutat a külkereskedelmi forgalom első negyedéve. E periódusban – a márciusi kivitel 41,5 százalékos megugrása folytán – 26 százalékkal növekvő exportot (5,2 milliárd dollár), s 21 százalékkal emelkedő importot (5,7 milliárd dollár) regisztráltak. A gazdaságkutatók ezzel szemben néhány hete még egész évre 12-15 százalékos kiviteli, illetve 13-17 százalékos importnövekedést prognosztizáltak (Figyelő, 1998/16. szám). Berényi Lajos, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (IKIM) helyettes államtitkára mindazonáltal óvott a messzemenő következtetésektől. A tavalyi első negyedben ugyanis a kivitel “csak” 12,7 százalékkal nőtt, a mostani felívelés tehát ehhez a viszonylag alacsony bázishoz képest következett be. A további három negyedév során aztán rendre gyorsult a kivitel – az éves forgalomnak ezt kell túlszárnyalnia.
Tény viszont, hogy a külkereskedelmi mérleg egyenlegének a kutatók által 1998-ra jelzett romlása az export és import összevetése alapján eddig nem látszik igazolódni. Az pedig mindenképpen biztató, hogy öt esztendő első negyedéves adatait összehasonlítva, az összforgalom százalékában mért deficit most volt a legalacsonyabb (lásd a grafikonunt).
A kivitelben és a behozatalban változatlanul a gépek és berendezések aránya emelkedik a leggyorsabban, ami növekvő beruházási kedvre is utal. Az exportexpanzió azonban az itt megtelepedett multinacionális cégekre, s ezen belül döntően a német piacra történő beszállításra épül, így még viszonylag szűk körre korlátozódik, s konjunkturális szempontból sérülékenynek tekinthető. Ugyanezt támasztja alá, hogy a teljes negyedéves kivitel csaknem egyharmada, az exporttöbbletnek pedig több mint kétharmada az ipari vámszabad területekről származott, s száznál kevesebb céghez köthető.
Az IKIM előrejelzése szerint idén is a kivitel marad az ipari termelésnövekedés hajtóereje – az exportcélú eladások az ágazati értékesítés több mint 40 százalékára rúgtak. A beruházási folyamatok alapján – a járműipar, az elektronika, és híradástechnika mellett – az alumíniumszektorban, a gumi- és műanyagfeldolgozó-iparban, s a műszergyártásban is fellendülés várható. Tekintettel a termelékenység 10 százalékot meghaladó javulására, a magyar termékek versenyképessége – a csúszóleértékelés mérséklése és a reálbérek növekedése ellenére – nem romlik. Az IKIM-ben mindezek alapján a kivitel és a behozatal volumenének egyaránt 10-15 százalékos emelkedésével számolnak; az áruforgalmi mérlegben éves szinten 2,5 milliárd dollár körüli hiány keletkezhet.
