MEGUGRÓ ÁLLAMHÁZTARTÁSI HIÁNY. Az adóbevétel-kiesés azonnal jelentkezik, az általa kiváltott output- és adóbevétel-növekedéshez azonban idő kell. Így az adócsökkentést az államháztartási deficit drasztikus növekedése követheti az első évben, amelynek csak lassú csökkenésére lehet számítani.
HOSSZÚ ÁTFUTÁS. Kulcskérdés, hogy az adócsökkentés hatására reálértékben mekkora output-növekedéssel lehet számolni. A radikális adócsökkentés hívei – feltehetően nem tudatosan – tulajdonképpen a keynesi gazdaságszemléletre támaszkodnak. Így ugyanis rövid időn belül gyors output-növekedés csak akkor remélhető, ha vannak bőséges és versenyképes kapacitás-tartalékok. Így is évekbe telik, míg a keresleti hatás teljesen érvényre jut. Ha kapacitástartalékok nincsenek, akkor még biztosabb, hogy az államháztartási hiány erőteljesen megnő, ami súlyos egyensúlyi zavarokat okoz.
INFLÁCIÓS HATÁS. Ha a kapacitás-tartalékok hiányoznak, vagy csak mérsékelt nagyságúak, és ha eltekintünk a külső gazdasági kapcsolatoktól, akkor az adóterhek számottevő csökkentése kikerülhetetlenül inflációt okoz, illetve annak felpörgését váltja ki. Az adók csökkentése ugyanis mindenképpen keresletnövelő hatású. Tartalékok híján az aggregált kereslet – és vele együtt a jövedelem – növekedése nagyrészt csupán nominális, ami egyet jelent az infláció felgyorsulásával. Ha továbbra is adottnak vesszük az államháztartás kiadásainak reálértékét (ellenkező esetben az adócsökkentés keresletösztönző hatása kiegyenlítődik), akkor világossá válik, hogy az államháztartás kiadásai nominálisan megnőnek, miközben a bevételek az adócsökkentés és az infláció együttes hatása miatt nem emelkednek. Így hiányzó tartalék-kapacitások esetén radikális adócsökkentéskor az államháztartási deficit is és az inflációs ráta is nő.
MÉRLEGRONTÓ HATÁS. Nyitott gazdaságban, mint amilyen a miénk, a következtetések módosulnak. Ha nincs elegendő tartalék-kapacitás, akkor a növekvő aggregált kereslet importbővülést indukál. Így az infláció nem feltétlenül, vagy csak lassan gyorsul fel. Ellenben, egyfelől romlik a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg egyenlege, és – mert a növekvő aggregált kereslet a hazai termelést nem, vagy csak mérsékelten generálja – az adóbevételek reálértékben nem, vagy csak lassan nőnek, vagyis az államháztartás deficitje megint csak emelkedik. Ugyanez a helyzet, ha a kihasználatlan kapacitások nem versenyképesek.
