Nagy harcban szerzett előnyt a JászTelre a Matáv. Az 1993 végén alakult cégben 50-50 százalékos volt a Swiss Telecom PTT és a SwissCom, valamint a holland PTT Telecom Netherlands részesedése. Akkoriban 40 millió forint volt a cég törzstőkéje, amely időközben 20 millió dollárra emelkedett. A társaság 3 ezer telefonvonalat vett át, 1998 végén viszont már várhatóan csaknem 27 ezer fővonal lesz a körzetben.
A társaság másfél hónappal ezelőtt zártkörű pályázatot írt ki többségi részvénycsomagjának eladására. Az első fordulóban az United Telecom Investment (UTI) kivételével valamennyi helyi koncessziós társaság, s az országos koncessziós Matáv is érdeklődést mutatott a vétel iránt. Az első menet után négy cég volt versenyben: a JászTel szomszédságában lévő MonorTel; a Szeged-Szentes és a Vác-Gödöllő térségében működő CGSat; a Salgótarján, Sárvár, Békéscsaba, Orosháza és Pápa körzetében dolgozó HTCC; valamint a Matáv. A monoriak visszaléptek, mondván: nem tisztességes, hogy a Matáv, amelynek monopolhelyzetét épp a regionális koncessziókkal és a privatizációval igyekeztek felszámolni, most visszavásárolhatja korábbi tulajdonát. A második forduló utáni döntést – amellyel a Matávnak kizárólagossági jogokat kínált a JászTel – a hoppon maradó pályázók csak a visszarendeződés kezdetének tekintik.
Arról még semmit nem lehet tudni, hogy a társaság külföldi tulajdonosai pontosan hány százalékát – és egymást közt milyen arányban megosztva – kívánják értékesíteni részvényeiknek. Mivel a 10 százalékos részesedést meghaladó vásárlást – a Versenyhivatalon túl – a hírközlési miniszternek is jóvá kell hagynia, felmerül a gyanú: a jászságiak azért sietnek, mert még a jelenlegi kormányzatnál akarják elérni a jóváhagyást. A svájci tulajdonosok képviselője, Stehpan Werle határozottan cáfolta, hogy a társaság a választásokra “játszana rá”, ebben azonban a szakmában elég sokan kételkednek.
