Gazdaság

FEJLESZTÉSEK A BIZOMÁNYINÁL – A jövő záloga

Úgy tűnik, mihelyst befektetőket szerzett, máris "visszatartja" osztalékát a Bizományi Kereskedőház és Záloghitel (BÁV) Rt., feltéve, hogy az erről szóló javaslatra a társaság pénteki közgyűlése is rábólint. Tavalyi privatizációját követően ugyanis a cég az idén fejleszteni szeretne, s eközben némi plusztőkére kíván szert tenni. Mindezt pedig a társaság legnagyobb tulajdonosa, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) berkeiben, ahol a jelek szerint a BÁV a bankhoz tartozó csoport számtalan társaságának indítványozhat együttműködést. Az más kérdés, hogy aztán e kapcsolatból a későbbiekben más is kisülhet.

Regnálásának első évében mindjárt a BÁV-ra “hagyja” osztalékát az MFB. Hogy a társaság legnagyobb, február végi állapot szerint közel 40 százalékos tulajdonosa – az igazgatóság kívánalmának megfelelően – valóban így szavaz-e, az pénteken, a bizományi éves rendes közgyűlésén kiderül. Ebből a keretből pedig megindulhat a tavaly 485,8 millió forintos adózott eredményt produkált BÁV fejlesztése: az informatikai rendszer kidolgozásától a boltok és zálogfiókok – közülük számos önkormányzati tulajdonú egység – megvásárlásáig és kicsinosításáig.

A legutóbb a 455 millió forintos úgynevezett privatizációs ellenértékhányad, valamint annak 35 millió forintos kamata révén “milliókkal” ellátott intézmény az év második felében tőkéjét illetően is megerősödik. A jelenleg 2,2 milliárd forintnyi jegyzett tőkéjű BÁV tulajdonosai a jövedelmezőség növelése érdekében “néhány százmillió forintnyi” tőkeemelést terveznek, melynek módját később fundálják ki. (A tulajdonosok annak a tőkeemelésnek a mértékét, amelyről a következő 5 évben az igazgatóság saját hatáskörében dönthet, a januári rendkívüli közgyűlésén srófolták fel 550 millióról 770 millió forintra.) Eddig szóba került, hogy a tőke esetleg valamely MFB-tulajdonú cég apportjával bővülne, s arról is hallani, hogy a legnagyobb tulajdonosnak szabad pénzeszközei állnak e célra rendelkezésre.

Utóbbitól érkezett az új vezérigazgató, Winkler Gyula, méghozzá – és ez a BÁV történetében fontosnak tűnik – a banktulajdonú befektetések alapos ismeretével. A vezér ezzel a háttérrel az együttműködésre alapoz; a bankcsoport különböző befektetéseit kívánja a BÁV-on mint természetes értékesítési partneren keresztül egyre nyereségesebb csapattá rendezni. Merthogy a bizományi – hangsúlyozta a Figyelőnek Winkler Gyula – nem csupán önmagában “kiemelkedő vertikum, kiváló profittermelő cég”, de az MFB konszolidált eredményét közvetett módon is gyarapíthatja. A társaság kiskereskedelmi árbevételét – jóllehet, az tavaly 17,5 százaléknyival nőtt, s így 4,5 milliárd forintra kúszott fel – amúgy is növelni kell, hát miért ne a “családtagok” segítségével tegyék ezt. Erre különösen alkalmasak a porcelángyári érdekeltségek (bár eltérő mértékben, de szinte kizárólagosan MFB-cég a Zsolnay és a Hollóházi gyár), amelyek esetében már csak az a kérdés, hogy az egyedileg díszített tárgyak vagy az étkészletek kerüljenek-e a BÁV boltjaiba. S minthogy a bizományi mindenen kereshet, amit elad – fogalmazta meg ars poeticáját a vezérigazgató -, hasonlóképp a társaság árulhatja textil- és ruhagyári érdekeltségeinek termékeit.

Bár az MFB épp a minap adta el bútorgyári tulajdonát, a BÁV lakberendezési boltjaiba azért ilyen áru is kerülhet. A kiskereskedelmi ágak közül úgyis hagyományosan a lakberendezés hoz a legtöbbet a cég konyhájára (a bevételek alakulásáról lásd grafikonunkat) – igaz, e kategóriába a nemesfémek kivételével a műtárgyak értékesítése is beletartozik. Ráadásul a bővülés dinamikája ugyancsak itt a legnagyobb: a zálogdíjbevételek növekedését is meghaladóan közel 30 százalék.

Van úgy persze, hogy a bankcsoport – együttműködésre természetesen kiválóan alkalmas tagja – igencsak rászorul erre a partnerségre. A tavaly július végén az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-től az MFB kizárólagos tulajdonába került Metal-Art Nemesfémipari Rt. korábbi központi nemesfém- és érmefeldolgozó értékesítési nehézségein például a BÁV úgymond kapva kap, és újabbal toldja meg eddigi közös munkájukat. (Az ehhez szükséges tőkeháttér megerősítését pedig az MFB vállalta magára, minekutána tavaly novemberben 300 millió forinttal, közel 1,6 milliárd forintra emelte az rt. jegyzett tőkéjét.) A Metal-Art eleddig a zálogtevékenységből származó és kényszerértékesítésre kerülő nemesfémek beolvasztását, valamint az így tömbösített nemesfém értékesítését végezte a bizományinak, mely viszont most a díszített ötvös termékek és érmék árusításából veszi majd ki a részét. Az rt. ugyanis a nemesfém ékszerek piacán támadt verseny következtében ma már nem tudja nyereségesen üzemeltetni saját, öt üzletből álló hálózatát.

Persze kérdés, hogy a BÁV segítheti-e az rt. nemesfém alapanyaghoz jutását tört ezüst felvásárlási akcióval, vagy a porcelángyűjtőket készletek hiányzó elemeinek beszerzésével, illetve legyártatásával. Néhány ötvösipari termék mindazonáltal máris bekerült – részben bizományban, részben a Metal-Arttól megvásárolva – a BÁV boltjaiba, az elkövetkező hetekben pedig beindul a porcelánok árusítása is. A forgalom annyira nyilván nem fut majd fel, hogy új boltok nyitását is kiváltsa, a BÁV azonban idén “önszántából” is két új kereskedelmi egységet avat; ezzel a bolthálózat 90 tagúra bővül, s e körből 15-20 üzletet az idén fel is újítanak. A cég zálogfiókból is nyit legalább négyet, amelyek száma ezzel 37-re gyarapodik.

A bankcsoporti együttműködés tehát többé-kevésbé értékesítést jelent, bár bizonyos termékeknél ez némi szolgáltatással, szervizzel, javítással bővülhet. Azaz – jelentette ki Winkler Gyula – a BÁV nem kíván e termékek gyártásába is belekezdeni. Ennek némileg ellentmond az a tény, hogy a januári rendkívüli közgyűlésen a társasági szerződés újabb tevékenységi körökkel bővült, nevezetesen textil- és egyéb ruházat előállításával, bútor- és ékszergyártással, valamint – a biztosítást és a nyugdíjalap-kezelést kivéve – egyéb pénzügyi és vagyonkezelői tevékenységgel. Ezzel egyszersmind melegágyat vetettek az MFB közel 30 százalékos tulajdonában lévő Orex Óra- és Ékszer Kereskedőház Rt.-vel tervezett értékesítési megállapodásnak is. Vélhetően eme reményteli kapcsolat jegyében fogan utóbbi alaptőkéjének (az április végi közgyűlésén esedékes) felemelése, valamint vezérigazgatójának megválasztása.

Együttműködésre a fentiek mellett az MFB-csoporthoz tartozó követeléskezelő is okot adhat, például az ott “fennakadt” cégek áruállományának értékesítésében.A társaság mindezek nyomán az elmúlt évihez képest idén 13,4 százalékkal nagyobb árbevételt és 52,8 százalékkal több nyereséget tervez, azt azonban mind ez idáig nem számították ki, hogy az MFB-csoport áldásai mennyivel járulnak hozzá a célok megvalósításához. A konkrét eredményelvárások helyett az együttműködés Winkler Gyula szerint sokkal inkább szemléletet jelent, vagyis azt az MFB-vélekedést, miszerint a BÁV nem csupán egyszerű befektetés, hanem rajta keresztül “invesztíció” történik a csoport más társaságaiba is.

Mindezzel együtt a súlypont idén is a zálogtevékenység javításán lesz. Hogy mi módon, az néhány hónap múltán dől el – addigra új zálogtárgyakkal rukkol elő a társaság. Kihasználva, hogy a piac 10 százalékán osztozó versenytársak a legkényelmesebben elzálogosítható nemesfémeket részesítik előnyben, és hagyományaik ezenkívül legfeljebb ruházati és műszaki cikkekre szólnak, a BÁV új területekre kalandozik.

Jóllehet, napirenden már a múltban is szerepelt, megvalósulni csak mostanság látszik a személygépjármű-hitelezés. Hosszabb távon a társaság belekóstol az ingatlanok finanszírozásába is, de mindenekelőtt értékpapírok zálogba vételére kerülhet sor. A társaság tevékenységétől a közraktározás sem áll távol, legalábbis ehhez – emelte ki a vezérigazgató – az infrastrukturális feltételek könnyedén teljesíthetők. A BÁV központi épületének több mint 20 ezer négyzetméteréből 8-10 ezret fel lehetne e célra használni, ám csak hosszabb távon.

A továbbiakban pedig a határon túl erősítene a cég: korábbi, a romániai zálogtevékenység beindításáról szóló koncepcióját elevenítené fel, kiváltképp, hogy ott az MFB Corvinus nevű kockázati tőketársaságával máris jelen van. A BÁV működéséhez hátteret az ugyancsak az MFB által alapítandó Romániai Magyar Bank adna.

A társaság középtávú stratégiájának megfogalmazására ugyanakkor még további négy-öt hónapot várni kell, akkorra azonban górcső alá kerülhet a folyamatok nagy része, az informatikai rendszertől a nyitva tartásig. Addig is a dolgozókat az új vezetés már nyilván megnyerte, lévén, hogy az év elején 13. havi fizetést adott, ezáltal jókorát leharapva a tavalyi adózott eredményből. A nyereség mintegy egynyolcadát fektette be ily módon a társaság, amely a humán erőforrásaira ezután is költeni kíván. Azokat viszont a jövőben nagyobb körültekintéssel válogatja meg. Erre bizonyíték, hogy az egyébként is szigorú költség- és létszámgazdálkodás részeként január elsejétől létszámstoppot hirdettek a cégnél.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik