Nem tartotta be az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) a saját maga által előírt szabályokat, s a döntéshozatal előtti maratoni üléseket sem rögzítette úgy hangszalagon, hogy abból gond nélkül rekonstruálni lehetne a történteket; ez azonban nem jelenti azt, hogy megsértette volna a pályázat tisztaságát – ítélkezett az első fokú bíróság a kereskedelmi tévék pályázatán vesztes EMKT Rt, által az ORTT és a nyertes társaságok ellen indított perben. Ha nem kell betartani az általános pályázati feltételeket, akkor minek írják ki azokat? – tette fel a költői kérdést az Írisz tévével pályázott EMKT Rt. képviselője, miután közölte, hogy cége fellebbezni fog. Az Írisz jó nevű ügyvédi trióját láthatóan meglepte a bíróság döntése. A tárgyaláson még optimisták voltak. Különösen akkor villanyozódtak fel, amikor az ORTT képviselője azt igyekezett bizonyítani a vaskos jegyzőkönyv segítségével, hogy a testület nem is szavazhatott volna máshogy, mint ahogy valójában tette. Vagyis, hogy először eldöntötte a sorrendet, azután megünnepelte a duális médiapiac létrejöttét, végül pedig – a már kialakított eredményt alátámasztandó – pontozott. Az Írisz szerint pedig éppen a dolgok ilyetén lefolyása volt ellentétes az általános feltételekkel. Csakhogy a feltételgyűjtemény nem sokat számít, ha ellentétes a médiatörvénnyel, ugyanis mindig a törvény elsődlegességét kell figyelembe venni – állapította meg a bíróság. Ilyen alapon döntöttek az ORTT javára a másik erősen vitatott kérdésben is, nevezetesen, hogy érvénytelen volt-e a Magyar RTL Televízió Rt. pályázata. A jegyzőkönyvből kétségtelenül kiderült hogy az ORTT három tagjából álló bontóbizottság igen fontos dokumentumokat nem talált meg a pályázat beadásakor, s ezért azt érvénytelennek tartotta. Csakhogy hiába bízta meg az érvényesség megállapításával az ORTT testülete a három tagot, ha ezt a médiatörvény szerint nem tehette volna. Így később – hangzott az ítélet – jogosan bírálta felül a bontóbizottságot, s fogadta be mégis az RTL pályázatát. A bíróság szerint a pontozási eljárásban nem volt célzatosság, tehát nem lehet azt megállapítani, hogy a testület tudatosan az Írisz TV kiszorítására törekedett volna. Pedig az Írisz pontosan ezt vélelmezi. Képviselője fel is hozta a tárgyaláson, hogy az ORTT elnöke, Révész T. Mihály többször is nyomást gyakorolt a grémiumra.
A szokásos magyar betegségek tünetei mutatkoznak meg annak a felmérésnek az eredményeiben, amelyet az International Survey Research publikált az európai alkalmazottak elégedettségéről. A kedvező válaszok százalékát jelző indexet illetően a felmért országok listáján a magyarok az utolsó helyen kullognak. Csak minden ötödik magyar alkalmazott elégedett fizetésével, ugyanakkor 68 százalékuk pozitívan vélekedik a cége vezetésének közép- és hosszú távú stratégiájáról, s az emberek hasonló arányban gondolják úgy, hogy vállalatuk megfelelő szinten tartja a béreket. Ez jelentősen meghaladja a többi ország jelzőszámait; a német foglalkoztatottaknak például mindössze 56 százaléka véli jónak vállalata üzletpolitikájának irányvonalát.
