Közel négy éve komoly technológiai váltást jelentett a hazai bankszektor számára a Bankközi Zsíró Rendszer (BZsR) bevezetése. Annál is inkább, hiszen az addigi gyakorlattól teljesen eltérő átutalási és elszámolási szisztémát úgy kellett egyik napról a másikra üzembe helyezni, hogy abból a rendszerhez tartozó intézmények ügyfelei semmit ne érzékeljenek.
A Viber piaci indításánál nem kell tartani attól, hogy az megzavarja az ügyfelek közötti pénzforgalom megszokott menetét. Legfőképpen azért, mert e rendszer az MNB-ben a bankközi zsíróhoz képest lényegesen kevesebb tételt dolgoz fel. Ugyanakkor amely pénzügyi intézmény tagja a zsíró elszámolási rendszerének – magyarázta a Figyelőnek Morvayné Aradi Anna, a jegybank főcsoportvezetője -, az automatikusan a Viber tagjává is válik.
Jelenleg a bankok közötti fizetési tételek nagyobb része – a tavaly év végi adatok szerint értékben 57 százaléka – az úgynevezett bruttó elszámolási elven működő BZsR-en megy át. A csatlakozott tagok – valamennyi hitelintézet, a Központi Elszámolóház és Értéktár (Keler) Rt., a Magyar Államkincstár és az MNB – megbízásaikat a Giro Elszámolásforgalmi Rt. által működtetett magán adatátviteli hálózaton juttathatják el a rendszerhez. A zárt elszámolásforgalmi láncolatban a közvetlen résztvevők kötegelt módon – vagyis nem egyenként, hanem egyszerre, csokorba fogva – küldik be a központi zsíróba az aznapi tételeket, délután négy óra és éjfél között bármikor. A rendszer aztán ezeket az információkat feldolgozza, s legkésőbb másnap reggel hat óráig továbbítja a címzetteknek. Mivel azonban a BZsR-en keresztül csak azok a pénzmozgások teljesíthetőek, amelyekre van fedezet, előfordulhat, hogy egyes tételek csak másnap délelőtt érkeznek meg rendeltetési helyükre. Ugyanis – a BZsR újrafuttatásával – csak akkor nyílik mód a függőben maradt átutalások rendezésére.
A rendszer tagjainak pénzforgalmi számláit az MNB vezeti, amely – miután az elszámolóház a BZsR végeredményeként előállítja a bankok közötti kölcsönös követelések és tartozások kiegyenlítésére vonatkozó megbízást – a tételeket összevontan könyveli. A számlákhoz kapcsolódó valamennyi megbízás, köztük a jegybank nyolc területi igazgatóságán végzett készpénzkifizetések átvezetését ugyanakkor, fedezetvizsgálat mellett, tételről tételre valós időben végzik. Különleges eljárás szerint folyik a tőzsdén kívüli értékpapír-ügyletekből származó követelések és tartozások kiegyenlítése: e műveletet a bankok bankja – tekintettel az értékpapír-elszámolás üzemmódjára – naponta háromszor végzi. (Természetesen itt azokról az állampapír-ügyletekről van szó, ahol a kötések során a felek a szállítás ellenében történő fizetésben állapodnak meg.)
A Viberen – a bruttó elszámolási elvre építve – a fizetési megbízások feldolgozása és végleges kiegyenlítése folyamatosan zajlik majd, az érintett résztvevők valós idejű értesítése mellett. E teljesítések véglegesek és visszavonhatatlanok lesznek. A tervek szerint 1999 második felében induló új szisztéma a jelenleg működőhöz képest a hitelintézetek ügyfeleinek nagy összegű, illetve sürgős megbízásait is feldolgozza majd, s a Kelertől függően – hangsúlyozta az MNB főcsoportvezetője – nem hagyja változatlan formában a tőzsdén kívüli értékpapír-ügyletekből származó pénzmozgásokat sem. Ugyanis a megszokott napi három alkalom helyett a Viber jóvoltából a bankok majd annyiszor forgathatják az összegeket, ahányszor csak tudják és akarják. Meglehet, a rendszer indulásakor eleinte csak a forintalapú fizetési megbízások futnak át a Viberen, annak a későbbiekben euróban meghatározott tételek kezelésére is alkalmasnak kell lennie.
A Viberhez kezdetben várhatóan legfeljebb napi 3-5 ezer megbízás érkezik majd be – becsülte meg az indulási forgalmat kérdésünkre Prágay István, az MNB főosztályvezető-helyettese. Ezek száma aztán a forgalom szükségleteinek megfelelően – és nem utolsósorban a szolgáltatás árától függően – emelkedhet. Így a rendszer kapacitását már az elején 10-20 ezer fizetési megbízás teljesítésére méretezik, annak érdekében, hogy az bővíthető legyen akkor, ha a tranzakciók mennyisége hirtelen ugrásszerűen megnőne.
A rendszerkockázat csökkentését célzó változtatás érdekében a hazai bankoknak idén ősszel kell megkezdeniük a csatlakozáshoz szükséges előkészületeket. A Vibertől remélt elszámolási egyszerűsödés mellett azonban már ma bizonyos, hogy a hitelintézetek veszítenek a rendszer bevezetésével. Hiszen eltűnik számukra az a forintosítható előny, hogy a megbízás és a teljesítés között eltelt idő alatt az átutalandó pénzeket kamatoztathatják. Mindazonáltal biztosra vehető, hogy a banki belső rendszerek Viber-hez illesztésében a nagyobb hitelintézetek járnak majd az élen, amelyeknél a treasury osztályok gyakorlata addigra alaposan átalakul.
