Régiónk idei gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzéseit a Credit Suisse First Boston (CSFB) befektetési cég 1,7 százalékról 1,0 százalékra csökkentette. A három legfontosabb ok: az ázsiai versenytársakkal szemben fennálló kereskedelmi hátrány (utóbbiak árui – elsősorban textíliák, gépkocsik és elektronikai cikkek – most sokkal olcsóbbak); az export 20 százalékát felvevő Németországtól való függőség; s az ázsiai válság által kiváltott globális pénzügyi-piaci hullámzások.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) elemzése szerint különös aggodalomra okot adó tényező a térség „befejezetlensége”. Egyes itteni gazdaságokban is megtalálhatóak még a távol-keleti krízis alapvető okai: az erőtlen bankszektor, a gyenge szabályozás és a túlértékelt valuta. Ezek mellett talán a legfőbb hasonlóság, hogy az Európai Uniós szomszédok magas életszínvonalának bűvöletében a térség országai jelentős folyó fizetési hiányt halmoztak fel, amit elsődlegesen a fogyasztói kereslet táplál. (Az orosz költségvetési hiány mellett ezt a deficitet tekinti az EIU a térség legsúlyosabb problémájának.)
A cseh korona majdnem 25 százalékkal zuhant a dollárhoz képest tavaly, amikor is a folyó fizetési mérleg 8 százalékos deficitje mellett a spekulánsok támadást intéztek a valuta ellen. Lengyelország és Magyarország még mindig keményen küzd e hiány csökkentéséért, Szlovákia ugyanakkor gyakorlatilag elvesztette ezt a csatát. A koalíciós viszálykodással is megvert Romániában pedig egyre kevesebb a fizetésimérleg-problémák megoldásához szükséges deviza és befektetés.
Az ázsiai válság nyomán azt látjuk, hogy az intézményi befektetők kisebb kockázatot vállalnak, így visszaesik a térség tőkebeáramlása, az ettől függő országok tehát sebezhető pozícióba kerülnek – vonta le a helyzetből eredő konklúziót a londoni J. P. Morgan feltörekvő piacokkal foglalkozó stratégiai osztálya.
Csehország és Szlovákia külföldi adósságának kétötöde rövid lejáratú, s a cseheknél például a külső adósság közel egyharmadának finanszírozása függ portfolio-befektetőktől. Ráadásul a helyi bankok és tőkepiacok nehezen tudnának elegendő tőkét összeszedni, ha egy likviditási vagy egyéb válság hirtelen leszorítaná az árfolyamokat.
Aggasztó jel volt az a bejelentés is, hogy a prágai Komercni Banka – amelynek 48,7 százaléka van állami tulajdonban – túlbecsülte a rossz hitelek fedezeteként tartott ingatlan értékét. Mivel az összes cseh bankhitel 35 százalékát tartják problémásnak, a bejelentés nyomán a hitelintézeti és egyéb részvények árfolyama zuhanni kezdett.
Noha a két térség közötti hasonlóságok nyugtalanságra adhatnak okot, más elemzők szerint az ázsiai válságból akár haszna is származhat Közép- és Kelet-Európának. Jonathan Hoffman, a CSFB szakértője szerint például a gyorsan növekvő gazdaságokban magas megtérülést váró befektetők azt látják, hogy a térség pénzügyi alapjai több ázsiai országénál jobb állapotban vannak. Viszonylag kevesebb a rövid lejáratú adósság is, s egészségesebb valutapolitikát folytatnak, mivel inkább árfolyamsávokat használnak, semmint fix árfolyamokat. (Ez az ellenőrzött leértékelés őrzi meg az itteni áruk versenyképességét.) Fontos továbbá, hogy errefelé közel sem olyan túlzott mértékű a hitelezés, mint Ázsiában.
A Daiwa Securities elemzése hasonlóképpen vélekedik. E szerint Magyarországon, Lengyelországban és kisebb mértékben Csehországban is lezajlott már egy bankválság, megszabadultak a rossz hitelek zömétől, és ma már sokkal óvatosabb a hitelkihelyezés. További fontos különbség, hogy a GDP százalékában kifejezett hitelállomány itt lényegesen alacsonyabb. A Daiwa adatai szerint 1997 késő őszén Csehországban a belföldi hitelek a GDP 83 százalékát, Magyarországon 50 százalékát, Lengyelországban pedig 35,2 százalékát tették ki, miközben a krízis előtt Thaiföldön ez az állomány 141 százalékra rúgott.
Sajátos kedvező tényezőt jelent a régión belüli kereskedelem gyengesége: emiatt ugyanis egyik ország összeomlása sem rántaná magával a többieket. Nem utolsósorban épp ennek köszönhetően minimális annak az esélye, hogy a régióban egy ázsiai típusú krízis futótűzként terjedne.
