Bizonyos feltételek esetén az áfa-törvény már 1997 januárja óta felelőssé teszi a vevőt az eladó áfa-tartozásáért. Sike Olga, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (Apeh) főosztályvezető-helyettese szerint a rendelkezés bevezetését az adóbeszedés segítése indokolta. Így eggyel több lett a biztosíték arra, hogy ha az eredeti kötelezetten nem hajtható be az adó, akkor azt legalább a vevőtől beszedhessék. A gyakorlatban azonban az egyszerű kezesség nem bizonyult elég hatékonynak: ha akadt is rá példa, tömegesen mégsem alkalmazták e jogszabályi rendelkezést. Az Apeh ugyanis csak akkor kérhette számon a vevőn az adót, ha bizonyította, hogy azt az eladón lehetetlen behajtani. Ehhez viszont utóbbinál „végrehajtási cselekményt kellett foganatosítani”, s csak ha ez eredménytelen volt – például nem volt pénz a bankszámláján, nem volt lefoglalható ingatlana vagy ingó vagyona -, akkor lehetett a vevőtől kérni az áfát. Ez azonban időigényes eljárás – hangsúlyozta a főosztályvezető-helyettes -, ezért is fordult elő ritkán az adóhatóság gyakorlatában, hogy a vevőn követelték volna az adót a kezesi felelősség alapján.
A vállalkozások közötti körbetartozás még ma is jellemző, s nem szűntek meg likviditási problémák sem; így megtörténhet, hogy az eladó azért nem fizet az Apehnak, mert a vevő sem fizetett neki – emelte ki Sike Olga. Előfordulnak visszaélések is, hiszen az érintettek fantáziája elég gazdag, ha az adó kikerüléséről van szó. A készfizető kezességet azért vezették be idén januártól, hogy hatékonyabb lehessen a végrehajtás, s ne kelljen minden egyes alkalommal bizonyítania az adóhatóságnak, hogy lehetetlen az eladótól az adót behajtani. Nem kizár ugyanis, hogy e hosszadalmas folyamat végén már a vevővel sem lehet mit kezdeni, mivel az régen eltűnt a piacról.
A készfizető kezesség belépése még nem jelenti azt, hogy az Apeh minden esetben a vevőn is követelheti az adót; ehhez ugyanis két feltételnek egyidejűleg kell teljesülnie. Az egyik, hogy az adólevonásra jogosult adóalany (a vevő) az ellenérték adóval növelt összegét részben vagy egészben nem fizette meg, vagy annak megfizetése – szintén részben vagy egészben – engedményezéssel szerzett követelés mérséklésével történt. A másik feltétel az, hogy a vevő adólevonási joga megnyíljon: vagyis a készfizető kezesség csak akkor érvényesíthető, ha a vevő is közreműködött abban, hogy az eladónak fizetési nehézségei keletkeztek, s nem fizette meg az áfát.
Ugyancsak ez évtől rögzíti az áfa-törvény azt, hogy amennyiben az Apeh határozatában felszólítja a vevőt a készfizető kezesség beváltására, ennek teljesítése alól nem bújhat úgy ki, hogy az eladóval szemben rendezi a teljes tartozását, vagyis az ellenérték adóval növelt összegét megfizeti. Az Apeh-határozat kézhezvétele napjától a vevőnek kell az adóhatóság „igényét” is kielégíteni, hiába fizetett esetleg időközben az eladónak.
Az intézkedésről a Pénzügyminisztériumban elmondták: az Európai Unióban sem ritka, hogy a tagállamok külön intézkedéseket vezetnek be az adóbeszedés biztonsága érdekében: ennek egyik fajtája a vevő kezesi felelőssége. Megerősítette mindezt Friedman András, a KPMG adószakértője is. Ily módon igyekeznek ugyanis a pénzügyi kormányzatok megakadályozni azt, hogy a vevő már akkor visszaigényelje az áfát, amikor az eladó még meg sem fizette azt az adóhatóságnak. A bevezetett magyar szabályozásnál egyébként – hangsúlyozta az adószakértő – jóval szigorúbb nemzetközi példák és keményebb jogi feltételek is vannak. Olaszországban például igencsak szigorú büntetés vár arra a vevőre, aki egy üzletből áfás számla nélkül távozik, s például az utcán nem tudja bemutatni a számlát az adóellenőrnek. S jóllehet, Magyarország ettől még távol áll – legalábbis egyelőre -, az Országgyűlés szinte minden évben hoz valamilyen új szabályt annak érdekében, hogy kevésbé lehessen eltitkolni, illetve minél biztonságosabban lehessen beszedni a költségvetést megillető áfa-bevételeket. Ennek ellenére még mindig ebben az adónemben a legnagyobb az adóhatóság által feltárt adóhiány, és a jogosulatlan visszaigénylés: tavaly 17 milliárd forint kiutalását akadályozták meg a revizorok, a feltárt nettó adóhiány pedig 26 milliárdra rúgott. A fogyasztás növekedése mellett bizonyára ez is közrejátszott abban, hogy 1997-ben túlteljesült a költségvetés áfa-bevételi előirányzata: a terv 627 milliárd forint volt, ám az előzetes adatok szerint a teljesítés meghaladta a 674 milliárdot.
A januári adatok alapján úgy tűnik, hogy a kedvező tendencia idén is folytatódik: az év első hónapjában az időarányosat jóval meghaladó – több mint 81 milliárd forintos – áfa-bevételre tett szert a büdzsé. Hozzá kell persze tenni, hogy februárban – részben a visszaigénylések miatt – ennél kisebb bevételre lehet számítani.
