E hét elején hirdetett eredményt a pénzügyi tárca az EHP-ban idén részt vevő bank kilétét illetően. A pályázaton – melyen a kizárólagos feltétel a kamat minél kisebb mértéke volt – ezúttal az OTP Bank lett az első. Pályázata a mindenkori DWIX indexnél (jelenleg 19,21 százalék) 0,5 százalékponttal alacsonyabb kamatra szólt. Ezzel a bank maga mögé utasította egyebek mellett a tavalyi – akkor 800 millió forintos hitelkihelyezésre szóló – program nyertesét, a Raiffeisen Unicbankot is, mely az utóbbi időben néhányszor már az EHP idei folytatásáról nyilatkozott.
Ugyanígy lecsúszott a dobogóról az Inter-Európa, a Konzum- és a Takarékbank. A hitelfolyósítás megosztását tehát idén is elvetette a PM. Pedig a bankok egy része már az elmúlt évben e mellett tett hitet, mondván: az ügyfél döntsön arról, hogy melyik hitelintézetnél óhajt hozzájutni az energiaracionalizálási beruházásokat célzó kölcsönhöz. (Tavaly az OTP még a Raiffeisen Unicbank által ajánlott legalacsonyabb kamatot is vállalta volna, csakhogy részt vehessen a programban.) A pályáztatók szerint azonban az egymilliárd forintos keret túl kicsi a megosztáshoz. A többes befutó ráadásul csak bonyolítaná az EHP tárcaközi bizottság dolgát, mely ugyebár a hitelek odaítélésében is aktívan részt vesz.
A bankok némelyike ugyanakkor azt is nehezményezi, hogy miért váltott a pályáztató Buborról DWIX-re, s miért hívta fel a figyelmet a negatív kamatmarzs lehetőségére (ilyet végül csak az OTP ajánlott). Ezzel ugyanis a PM a piaci szint alá nyomja a kamatokat, s felesleges rivalizálást kelt a bankok között, miközben a hitel igenis kapós. A PM válasza: pusztán az önkormányzatoknak kívántak vonzó lehetőséget teremteni. A nyertes pedig érje be annyival, hogy így egy áhított ügyfélkörhöz juthat közelebb. Csakhogy – ágállnak a bankok – a tárcának korántsem feladata, hogy bármilyen módon részt vegyen az ügyfelek újraelosztásában, s így az sem dolga, hogy ehhez eszközt adjon egy kiválasztott hitelintézet kezébe.
A hitelnek tehát nagyon is vonzó részét jelenti a célcsoportja. Ráadásul ez a konstrukció a javarészt külhoni források helyett végre belföldiekre alapoz. S e tekintetben tán el is kél az alacsony kamat kívánalma, hiszen jó néhány idegen hitelt magyarországi kamattámogatás, valamint egyéb külföldi segítség szelídít kedvezővé. Csakhogy e “kamatnyomással” – kifogásolják a bankok – pontosan a piacbevásárlási szándék látszatát erősíti a PM. Ahogy tavaly a Raiffeisen Unicbankról tartották ezt a versenytársak, idén nyilván az OTP-t illetik e váddal.
Az energiahatékonysági beruházások finanszírozásába egyébként épp e két bank “bonyolódott bele” a leginkább. Noha az efféle invesztíciókra is felhasználható bajor- és baden-württembergi hitelkereten, valamint az Európai Beruházási Bank (EIB) globális kölcsönén több hitelintézet osztozik, s a panel-hitellel is jó néhány bank próbálkozik, a fenti két intézmény számos más kezdeményezésnek is a gazdája. Erről a palettáról egyébként a Takarékbank sem felejthető le. E hitelintézet, illetve a takarékszövetkezetek – a Központi Környezetvédelmi Alap (KKA) hathatós hozzájárulásával, vissza nem térítendő támogatás formájában – lakásszigetelési programokhoz nyújtanak hitelt. (Az energiahatékonysági hitelkonstrukciókról lásd táblázatunkat.) A Takarékbank egyébként éppen az EHP révén kívánta teljessé tenni az ebbéli finanszírozási kört.
A Raiffeisen Unicbank lízingcégén keresztül azért kínál egy konstrukciót, melyhez 2 millió dollár erejéig a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) garanciáját is igénybe veheti. Mindemellett e hitelintézet – a Kereskedelmi és Hitelbankhoz és a Budapest Bankhoz hasonlóan – 2,5 millió ecu Phare-támogatás várományosa, melyet az utóbbi bank az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD) várt 30 millió ecu-s környezetvédelmi hitelkerethez remél csatolni. Az OTP más oldalról közelít: e bank a tavalyi EHP-s fiaskója, valamint a panel-hitelből való kivonulása után saját energiahatékonysági társaságot alapított, Energovill-Lux néven. Az Energovill Holding többségi tulajdonában álló cég beruházási hitelt nyújt, a kölcsönt pedig a felvevők az energiamegtakarítás révén megspórolt kiadásokból törlesztik.
Hasonló rendszerben működik majd az a tavasszal az EHP keretében induló program, melyben állami intézmények energia-felhasználását igyekeznek lejjebb srófolni. Ilyen szervezetek hitelhez nem juthatnak, így az éppen készülő, harmadik feles finanszírozás elnevezésű koncepció szerint a kölcsönt a beruházó kapná. Szintén az EHP keretében – de nem az egymilliárdos hitelkeret terhére – tervezik útnak indítani a távfűtőművek rekonstrukcióját célzó programot, melyben e társaságok kedvezményes kamatozású hitelhez, az érintett fogyasztók pedig vissza nem térítendő támogatáshoz jutnának. Itt a hitelek 5 milliárd forintját megint csak egy pályázaton kiválasztott bank adná, hozzá a támogatást pedig – a kormány decemberi döntése értelmében – a KKA nyújtaná.
