Hivatalosan az aktív lakosság 12,4 százalékát sújtja a munkanélküliség Franciaországban – ez 35 millió embert jelent. Ennek közel duplájára tehető azon foglalkoztatottak száma, akik részmunkaidőben vagy időszakosan dolgoznak.
Martine Aubry munkaügyi miniszter áttörésnek tartja a munkahét-rövidítő tervezet elfogadását, amely szerinte 100-300 ezer – mások szerint akár 600-700 ezer – új állást is teremthet a következő öt évben. Ugyanakkor a miniszter asszony szerint el kell érni, hogy ezzel ne kerüljön veszélybe a vállalatok versenyképessége, s ezt a rizikót a bérből élőknek is figyelembe kell venniük.
A tervezet homályban hagyja, hogy a munkaidő csökkenése mennyiben érinti a béreket. A szaktárca számításai alapján a 35 órát bevezető és támogató kormányintézkedések nyomán létrejövő új állások mindegyike átlag 120 ezer frankjába kerülne az államnak. Ez azonban töredéke az egyes munkanélküliek támogatására fordított összegeknek, azaz garantáltan jól használják majd fel az adófizetők pénzét.
A munkáltatók ne nyugodjanak bele a tervezett intézkedésekbe, s azokat csak akkor fogadják el, ha ezzel versenyképességük nem romlik – fogalmazott Ernest-Antoine Seilliere, a francia gyáriparos szövetség, a CNPF elnöke. A munkaadók szerint a 35 órával nem csökken a munkanélküliség, csak a támogatott állások száma növekszik, miközben a vállalkozók lemondhatnak üzletnövelési terveikről.
A francia baloldali nemzetgyűlési többség szavazataival első olvasatban elfogadott tervezet szerint a törvényes munkaidő a 20 alkalmazottnál többet foglalkoztató cégeknél 2000-től heti 35 óra lenne. Ez nem vonatkozna az állami adminisztrációra, valamint egyes fontos közszolgáltató vállalatokra, mint például a francia vasutakra és a párizsi tömegközlekedési cégre – ezekről később alkotnak törvényt. A minimális keresetekről a kormány 1999-ben hoz intézkedéseket.
Mindazon cégeknek, amelyek 2000 előtt bevezetik a heti 35 órát, az állami költségvetés degresszív támogatást nyújt. Ahol még az idén lépnek az ügyben, s emellett legalább 6 százalék erejéig új munkavállalókat vesznek fel, a munkaadó minden fizetett alkalmazottja után 9 ezer frank támogatást kap (ez évente ezer frankkal csökken). A támogatást ezer frankkal megemelik, ha az érintett vállalat a kiemelten támogatottaknak – kezdő fiataloknak, hosszú ideje állástalanoknak, testi fogyatékosoknak – ad munkát. Ha egy cég a heti 32 órás munka-idő bevezetését is vállalja a következő öt évben, akkor ehhez további 4 ezer frank támogatást kaphat. Ugyanennyi pluszsegítségre számíthatnak azok az alacsony bérszínvonalon dolgoztató cégek (például textilipari, bútorgyártó vállalkozások), amelyek az idén átállnak a 35 órára, s új munkásokat is vesznek fel. További feltétel, hogy a fizetések kétharmada ne haladja meg a kötelező minimális bér másfélszeresét.
