Az eddig napvilágot látott beszámolók közül kétségkívül a Postabanké produkálta a leglátványosabb számokat. A második legnagyobb hazai bank mérlegfőösszegének 1,5 százalékos csökkenését és több mint 3,8 milliárd forintos veszteségét értékelve persze nem szabad elfeledkezni a tavaly február végi betétesi rohamról.
Az összehasonlításban szereplő 11 bank adatai természetesen csak nagy vonalakban mérhetők össze, hiszen némelyik mérleg a magyar számviteli szabályok, míg mások a nemzetközi előírások (IAS) szerint készült. (A börzén szereplő bankok gyorsjelentéseit értékelő írásainkat lásd Tőzsde című mellékletünkben a 23-34. oldalon.) A mérlegfőösszeg leglátványosabb, 66 százalékos bővülését a Konzumbank gyorsjelentése tartalmazza. Ám ez javarészt a Corvinbankkal való összeolvadásnak tudható be, amelynek jóvoltából a befogadó hitelintézet eszköz-forrás végösszege 45,8 milliárd forintra szökött fel. A mérlegfőösszeg-növekedés tekintetében dobogós helyen szerepel még 54-54 százalékkal a Raiffeisen Unicbank és a CIB Hungária, de a Takarékbank is 44 százalékot tudott felmutatni.
Ami a hazai bankok adózás előtti eredményeit illeti, már kissé változatosabb a kép, jóllehet az igazán látványos veszteségeknek vagy eredmény-csökkenéseknek többé-kevésbé világosak az okai. A Postabank említett veszteségében elég csupán a pénzintézeti tevékenység, 3,8 milliárd forintos negatív eredményét összehasonlítani az 1996-os – nem túl jelentős, de mindenképpen pozitív – 222 millió forinttal. A tavalyi esztendőt szintén negatív eredménnyel zárta az ABN Amro (Magyar) Bank. Az egykori Magyar Hitel Banknál azonban merőben más okai voltak a 1,1 milliárdos veszteségnek. A holland kézben lévő hitelintézetnél az elmúlt év folyamán megkezdett fejlesztések – a lakossági üzletág kiépítése, a biztosító elindítása – miatt már előre számoltak a negatív eredménnyel. Sőt, a végső számok az eredetileg kalkulált 1,5 milliárdos negatívumnál még kedvezőbbek is lettek. A Raiffeisen Unicbank 10 százalékos nyereségapadása mögött a teljes általános kockázati céltartalék képzése áll. (Igaz, az osztrák tulajdonú hitelintézetnek a törvény szerint minderre három év állt volna rendelkezésére.) Hasonló oka van a Mezőbank eredmény-zsugorodásának is, amely a teljes céltartalékképzés után 186 millió forintnál alig több adózás előtti eredménnyel zárta 1997-et. A Budapest Bank eredménye is elmaradt a várttól, hiszen az előrevetített 6,7 milliárd forintos tervből csupán 4,6 milliárdot sikerült teljesíteni.
Azért akadtak tavaly olyan honi bankok is, amelyeknek növekedett az adózás előtti eredménye, még ha e bővülések mértéke nem is olyan tetemes, mint a mérlegfőösszegeké. A tőzsdén kívüli hitelintézetek közül a legjelentősebb eredménynövekedést a CIB Hungária érte el (38 százalékkal); az ezüstérmes a Takarékbank lett (34,3 százalékkal); a harmadik helyen pedig a Realbank végzett (23,6 százalékos javítással).
Tőkeviszonyaikat tekintve az elmúlt esztendő – zömében a sikeres privatizációknak köszönhetően – sok bank életében gyarapodást hozott. Így például több mint négyszeresére ugrott az MHB/ABN Amro (Magyar) Bank jegyzett tőkéje, miután azt az új tulajdonos 7,148 milliárd forintról 31,5 milliárd forintra hizlalta. Jelentősen (1,3 milliárdról kettőre) duzzadt a Takarékbank alaptőkéje is, miközben tőketartaléka 5 millióról 707 millió forintra emelkedett. A Budapest Banknál ugyanakkor – bár a saját tőke egy év alatt 3 százalékkal gyarapodott – a jegyzett tőke 1 százalékkal alatta maradt az 1996. évinek.
