VÁGÓHÍDI KOMMANDÓ – Húsba vágnak

Évente 45-50 ezer tonnányi baromfi valamilyen nem regisztrált feldolgozóhelyről kerül a kereskedelembe, s mintegy másfélmillió sertés végzi illegális vágóhídon – állítja Bencze József, a Gazdaságvédelmi Koordinációs Bizottság elnöke. A költségvetés közteherkiesése csak a sertések után 15 milliárd forintra rúghat. A feketegazdaság már olyan mértékű, amely a húspiac működését veszélyezteti. Emellett az illegális kereskedelem is szerepet játszik abban, hogy 1989 óta tizenötszörösére növekedett a szalmonellás esetek száma. A kilencvenes évektől több száz önkormányzati kényszervágóhidat adtak bérbe, amelyek azóta “kereskedelmi” vágásokat végeznek, pedig a higiénés, állategészségügyi feltételeik sokszor hiányosak. A feketevágások 50-60 százaléka Bencze szerint épp ezekről származik. Nem véletlen, hogy e kisvágóhidak állnak majd a húskommandó vizsgálódásainak középpontjában. A másik kör az, amelyik újságban hirdeti, hogy háztól lehet kedvezményesen húst venni. Az ár ezeknél is azért lehet alacsony, mert nem fizetik meg a közterheket, s nem költenek a kötelező higiéniás előírások betartására. Vélhetően a naposcsibe-keltetőknél tapasztalt gyanúsan nagy, 10 százalék feletti elhullás is annak tudható be, hogy a csibék egy részét illegálisan továbbadják, feketén nevelik fel és értékesítik. Az összevont hatósági ellenőrzéssorozatoknak persze határt szab a pénzszűke. Ezért Bencze szerint a hús- és borkommandók kiszállásait előbb-utóbb külön pénzügyi alapból kellene finanszírozni: az állami szervek tartósan nem vállalhatják magukra ezeket a többletköltségeket.