Úgy tűnik, az enyhe időjárás nem csak az energiahordozók forgalmazóinak volt kedvezőtlen – a részvénytulajdonosok számára is borongós hangulatban telt el az év első hónapja. A téli álmából felzavart medve ugyanis “beköltözött” a tőzsde parkettjére. A vezető tőkepiacok többségén a részvények az idei legmagasabb értékükön zárták az elmúlt hónapot. Ezzel szemben a Távol-Keleten, illetve régiónkban – a feltörekvő piacokból kiábrándult befektetők eladásai nyomán – egyaránt csökkenő árak jellemezték a kereskedést. A példátlanul kedvező makrogazdasági környezet is csak arra volt elég, hogy a régió többi országában felgyülemlő nagyobb problémák láttán a külföldi befektetők elsősorban az ottani érdekeltségeik felszámolásán fáradozzanak. A feltörekvő piacokat sújtó negatív trend hatása alól azonban a BÉT sem tudta kivonni magát. A befektetők egyre szélesebb körében válik elfogadottá az a nézet, hogy az 1998-as esztendőben az 1997-es merész profitoknál kevesebbel kell majd beérniük a részvénytulajdonosoknak, akiknek arra is jobban oda kell figyelniük, hogy mely papírba fektetik megtakarításaikat. Az állampapírokat jelentősen meghaladó hozamot ugyanis feltehetően csak néhány tőzsdei részvény biztosít majd.
A besszhangulatot tekintve is rendkívül nagyot zuhant a vezetőnek számító Richter-papír. Korábban e részvény árfolyama általában dacolni tudott a többi papír jegyzését megingató erőkkel, az elmúlt héten azonban mintegy 10 százalékot veszített értékéből, szemben az átlagosnak tekinthető 5-7 százalékkal.
Mindez már csak azért is meglepő, mert a Richter Gedeon tavaly újkori történetének legsikeresebb évét zárta. A gyógyszergyár a fő piacának tekinthető FÁK-országokban tavaly dolláralapon 10 százalékkal tudta növelni exportbevételeit. A kőbányai cég megbízható becslések szerint az orosz gyógyszerpiacon a legnagyobb részesedést tudhatja magáénak, s immár itthon is az élre tört a gyártók és a forgalmazók rangsorában, maga mögé utasítva az éveken keresztül vezető Egist.
Ám az elemzők többsége figyelmeztetett, hogy az elmúlt évekhez hasonló látványos növekedési tempó huzamosabb ideig nem lesz tartható. Így a biztató jövőkép ellenére sem szabad arra számítani, hogy a részvények jegyzése a későbbiekben is a megszokott ütemben emelkedik majd. (Az elmúlt három évben – forintban – tizenötszörösére gyarapodott a papírok értéke.) Bár az egy főre jutó gyógyszerfogyasztás várhatóan továbbra is évi 10-20 százalékkal emelkedik majd a FÁK-országokban, ennél nagyobb mértékű – nyereségben testet öltő – növekedés nem valószínű. Az orosz gyógyszerpiac – egységes, s az állam által központilag irányított árdotációk híján – ma meglehetősen áttekinthetetlen. Ez is nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az eredeti termékeket gyártó multinacionális cégek kiszorultak onnét, mivel – a nagyarányú, 70-90 százalékos ártámogatás hiányában – csak a korszerűtlenebb, de jóval olcsóbb generikus termékeket lehet ott eladni. A Richter Gedeon elsősorban ilyenekben érdekelt, mégsem szabad a babérjain ülnie. Az ágazat szlovén és horvát képviselői ugyanis egyre aktívabb szerepet játszanak Oroszországban, s ezek ugyancsak főként generikus termékeket forgalmaznak.
A közép- és kelet-európai országokban – beleértve hazánkat is – nem várható, hogy az egy főre jutó gyógyszerfogyasztás belátható időn belül számottevően emelkedni fog. Így a régióban kiharcolt pozíciók megtartása, s esetleg némi javítása is komoly fegyverténynek minősül. A szigorú szabadalmi feltételek és minőségi követelmények okán a nyugat-európai és tengerentúli piacok lényegében zárva vannak a magyar gyógyszerek előtt (a kivitel amúgy is főként a hatóanyagokra korlátozódik). Ez viszont azt vetíti előre, hogy a Richter nyereségének bővülési üteme lassan eléri azt a pontot, mely után már az inflációval való lépéstartás is jelentős sikerként értékelhető. Ezért, a korábbiakkal ellentétben – amikor még a Richter vezette az elemzők által vételre ajánlott magyar részvények sorát -, ez idő tájt az alacsonyabb kockázatú, de kisebb nyereséggel kecsegtetők közé sorolják e papírt. A profitéhes befektetők pedig inkább vállalják a magasabb rizikót, azaz eladják Richter-papírjaikat és más részvények felé fordulnak.
A BÉT 7,5 százalékos áresésével ellentétben a tőzsdén kívüli (OTC) piacon forgó papírok közül több is tisztes árfolyamnyereséghez juttatta tulajdonosait januárban. Az áramszolgáltató részvények legutóbbi, illetve közeljövőben esedékes forgalomba hozatala, illetve az ezt követően néhány társaságnál beígért tőzsdére vitel több befektető fantáziáját is megmozgatta. Az árak 15-20 százalékos emelkedését elősegítette az is, hogy a tőzsdei papírokból kiábrándulva eleve egyre többen fordulnak az OTC-piac felé.
Az elmúlt időszakban bekövetkezett, illetve a még esedékes áramár-emelésekkel kalkulált nyereségességük alapján az érintettek joggal tartják alulértékeltnek az áramrészvényeket. Ugyanakkor, a tőzsdére vitelt követően a külföldiek sokkal szélesebb köre vásárolhat majd ezekből (a határon túli intézmények többsége csak tőzsdén jegyzett részvényekbe fektethet), a pótlólagos kereslet pedig nyilván jótékony hatással lesz az árfolyamokra.
A tőzsdén nem jegyzettek közül mostanság még az elsőbbségi papírok keltettek érdeklődést: a közelgő közgyűlések miatt ismét a törzsrészvényre válthatóság került a találgatások és a spekulációk középpontjába. Az OTP Bank osztalékelsőbbségi részvényei jelenleg mintegy 10 százalékkal érnek többet, mint két héttel korábban.
