A PK Bank élén meglehetős hirtelenséggel váltotta fel a korábbi vezetőt, Király Pétert, a Postabank vezérigazgató-helyettesi székét cserélve fel az új posztra.
A kinevezésem tényleg egyik napról a másikra történt. Korábban a Postabank befektetési üzletágának voltam a vezetője, s hozzám tartozott a részvénytársasági titkárság is. Ezt követően átigazoltam a hitelezési részleghez, ahol az országos hálózat hitelezési tevékenységét irányítottam, de az igazgatósághoz tartozott két nemzetközi főosztály is, amelyek a bank külkapcsolatait kezelték.
Most viszont egészen másba fogott…
Ez így igaz. A mostani feladataim talán nem olyan nagy volumenűek, ám a felelősség annál nagyobb.
Amikor a szakma a PK jövőbeni sorsát latolgatta, a befektetési banki profil kialakításának a gondolata éppúgy felvetődött, mint a private banking üzletág kiépítéséé. Jelenleg melyik variáció megvalósulása látszik valószínűbbnek?
A döntés még nem született meg, hiszen a bankcsoport – mármint a PK és a PB – jövőjét ma még korai lenne definiálni. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy a privatizáció során tulajdonrészhez jutott vállalkozói csoport, valamint az ismét erősödő postabanki háttér révén e kérdésekre rövidesen megszületnek a válaszok.
Mi lesz a PB sorsa? Egyesül a PK-val, vagy külön értékesíti az új tulajdonos?
Ahogyan azt már a rendkívüli közgyűlést követően bejelentettük, legkésőbb február végén megszületik a döntés a két bank további sorsáról. S bár hallottam híreket nagy beolvasztásokról, ma minden abba az irányba mutat, hogy az új tulajdonosi kör egyelőre önálló PK-ban és PB-ben gondolkodik. Az előbbinél jelenleg folyó informatikai fejlesztés, azaz a bevezetendő Unisys-rendszer kapacitásába ugyan a Polgári Bank is belefér, ebből azonban nem következik automatikusan az egyesülés. Annál is kevésbé, hiszen a számítástechnikai rendszer fejlesztése még a magánosítás előtt elkezdődött. Az új szisztéma minden- esetre egy esetleges fúziót követően, de az önálló, további termékfejlesztés esetén is megállja majd a helyét.
Ha a két bank egyesülése meghiúsul, mit lehet kezdeni a köztudottan veszteséges PB-vel?
Nyílt titok, hogy PB folyamatos veszteségtermelő. Ennek egyik oka a hitelintézet évek óta tartó hányattatásában, a másik a születésekor, s a működése kezdetén fennálló körülményekben keresendő. Abban az időszakban nehezen lehetett új termékeket bevezetni, így az üzemi költségek megtérülése is nagyon nehézkesen ment. E probléma egyébként a mai napig fennáll. S bár központi, állami konszolidációra már nincs szükség, a fiókhálózat racionalizálása, valamint az eddigi működés újragondolása elengedhetetlen.
Korábban úgy fogalmazott, hogy a PK termékeinek kialakításában törekednek majd a Postabank szolgáltatásaival való komplementaritásra, vagyis arra, hogy azok kiegészítsék az ország második legnagyobb lakossági bankjának palettáját.
Érthető, hogy a jelen körülmények között túl drága lenne egy olyan bankban gondolkodni, amelyiknek pillanatnyilag meglehetősen korlátozott a tevékenységi köre, mint ahogyan igen borsos ára lenne egy jelentősebb fiókhálózati bővítésnek is. A Postabank már meglévő infrastruktúrájához csatlakozva ugyanakkor a PK olyan alapszolgáltatásokat kínálhat, immár racionális áron, amelyeket nem neki kell teljes egészében megfinanszíroznia. Másfelől, a Postabanknak is lehetnek olyan üzletágai és termékei, amelyeket jobban megéri a PK-ban működtetni.
Melyek ezek a termékek?
Ide sorolható például az áruhitelezés és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások, amelynek a csírái megvannak a Postabankban. Ugyanakkor utóbbi kártyaüzletága – a már bejáratott módszerekkel – használható lenne a PK hálózatában. Szívem szerint a továbbiakban nem csak a Postabankban gondolkodnék; a PK a kiegészítő szolgáltatásaival később, a piaci igényeknek megfelelően, más hitelintézetek hiányzó termékeit is pótolhatná. Hiszen a hazai sematizált banki szolgáltatások mellett a nagy és közepes méretű ügyfelek egyre inkább igénylik a személyes kapcsolatot és odafigyelést, s ezt a PK biztosíthatná.
Ön a megválasztását követően úgy fogalmazott, hogy a PK kezét elnyerő Atlasz Biztosító vezette konzorcium mögött annyiban áll a Postabank, amennyiben az akció szakmai hátterét biztosítja.
Erre mindenképpen szükség volt, hiszen a konzorcium tagjai – a Postabank Értékpapír Rt. kivételével – a Postabanktól tulajdoni szempontból teljesen független cégek, kapcsolatuk csupán üzleti jellegű. A tagok közül egyesek kizárólag pénzügyi befektetők, amelyek a hazai bankprivatizáció utolsó lehetőségét lovagolták meg, míg mások hosszabb távon számolnak egy közvetlen banki partnerrel.
A PK-nál maradt 33 százalékos részvénypakett megvételére szóló opcióval várhatóan mikor él majd a Postabank?
Valóban szó van ilyen megoldási lehetőségről, deklarált határidő azonban nincs. Én arra számítok, hogy az üzleti logika dönti el, kik gondolkodnak a befektetői csoporton belül tartós jelenlétben. Pillanatnyilag nincs tudomásom a konzorciumon belül semmiféle olyan csoportosulásról, amelyik ezt fontolgatná. Erre a kérdésre egyébként vélhetően még ebben az évben meglesz a pontos válasz.
A most 37 éves Pusztai Viktor a budapesti közgazdasági egyetemen 1985-ben szerzett diplomát. Első munkahelye az Állami Fejlesztési Bankban volt. Rövid kitérő után az Általános Vállalkozási Bankban folytatta pályafutását, majd bő két év múlva engedett a csábításnak, s a Postabankhoz igazolt. 1993-ban a hitelintézet vezérigazgató-helyettese, később pedig az üzleti központi igazgatóság vezetője volt. 1997 december közepétől a PK Bank elnök-vezérigazgatója.
