Gazdaság

PHARE-PROGRAM – Keretrevízió

Az idén is százmillió ecu nagyságrendben részesedik Magyarország az Európai Unió (EU) költségvetéséből. Bár a Phare úgynevezett országprogram támogatási kerete csupán 65 millió ecu-re rúg, az egyéb programokkal együt a teljes összeg 104 millió ecu-t tesz ki. Az Új orientáció néven közismerté vált Phare-reform elvben már január elsejétől érvényben van, az alapelvek teljes körű gyakorlati alkalmazására még egy évet várni kell.

A Phare az eddigieknél hatékonyabban kí-vánja szolgálni a csatlakozás előtt álló országok integrációs felkészülését; minden mást ennek rendelnek alá. Ezt megfelelően módosultak a programok belső arányai is; 30 százalékot a csatlakozással kapcsolatos intézményfejlesztésre, 70 százalékot pedig beruházások támogatására lehet fordítani. Utóbbi alatt a szerkezetátalakítási programok felkarolását, valamint a környezetvédelmi, mezőgazdasági, távközlési, közlekedési és a foglalkoztatás biztonságát szolgáló invesztíciókat értik. Várhatóan megszűnik a rendszer egyik legnagyobb hibájaként számon tartott, a források elaprózódását okozó elosztási gyakorlat is: ezentúl csak nagyobb, jól kidolgozott projektek tarthatnak számot a Phare segítségére.

Az 1997-es keret felhasználását illetően egyértelműen előtérbe kerül a csatlakozásra való felkészülés, és a támogatandó területek köre is közelít az Új orientáció által előirányzottakéhoz. Mi több, az arányok is a fent jelzett megoszlás irányába mozdultak el. A külföldi szakértők alkalmazása kezd háttérbe szorulni; helyét a tagországok intézményeivel folytatandó közvetlen kapcsolattartás és tapasztalatcsere veszi át. A támogatás fő irányai: felkészülés az integrációra; gazdasági átalakítás; illetve az infrastruktúra és a közlekedés fejlesztése.

A reformok révén megnő a partnerországok végrehajtási önállósága, ami az ellenőrzés szigorítását is maga után vonja. Ezzel kapcsolatban brüsszeli kívánalom, hogy a társult államok mindegyike állítson fel egy, a szerződéskötés feladatait és a kifizetések lebonyolítását a szakminisztériumoktól átvállaló Központi Pénzügyi és Szerződéskötési Egység (angol rövidítés szerint CFCU) névre hallgató intézményt. A várhatóan az Államkincstár szervezetében felállítandó új szervezet azonban nem érinti a tárcák felelősségét a tartalmi, szakmai kérdésekért.

Az Új orientáció nyomán 3 évre csökken a szerződéskötési határidő. Ennek tarthatósága kétséges, hiszen eddig ez az időtartam kevésnek bizonyult. Hosszabbításra nem lesz lehetőség – a késésben lévő programok forrásait véglegesen elvonják. Az egyre bonyolultabbá váló szabályozás egyébként jelentősen lassítja a források lekötésének és felhasználásának folyamatát. Ennek következményeként 1996 végén például 2,3 milliárd ecu-re rúgó, fel nem használt Phare-keret halmozódott fel (tavaly év végi adatok még nem állnak rendelkezésre). Várható, hogy amennyiben a döntéshozatal nem gyorsul fel lényegesen, ez az összeg egyre gyorsabban nő majd. Az mindenesetre biztos, hogy az eddigi gyakorlattal szemben a folyamatot ezentúl a projektek kidolgozásával kell kezdeni – a belső és külső források előteremtése csak ezután következhet.

A tavaly megállapított kereten belül az országprogram 65 millió ecu-t tesz ki. Mint kérdésünkre a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) illetékese elmondta: ez része a 104 millió ecu-s teljes magyar támogatási keretnek. Az utóbbi évekhez képest nem csökken tehát hazánk részesedése az uniós költségvetésből: továbbra is százmilliárdos nagyságrendben részesülünk az EU transzfereiből. Lényegesen több jut regionális forrásokra: a magyar-osztrák határ menti együttműködési program figyelembevételével az 1997-es forrásokból a regionális programok csaknem 50 millió ecu-s támogatásban részesednek.

A csatlakozási előkészületekre – egyéb más közösségi programokkal együtt – 24 millió ecu áll rendelkezésre, melyből 13 millió ecu-t teljes egészében intézményfejlesztésre kell fordítani: ebből kell finanszírozni az EU-konform intézmények kiépítését, az ott dolgozók szakképzését, az igazságügyi és a belügyi tárca átalakítását, a kommunikáció fejlesztését, valamint a CFCU felállítását. Emellett tovább bővül a társult államok előtt nyitva álló egyéb projektek száma; így hazánk például részt vehet a Socrates, a Leonardo és a Youth For Europe nevű szervezetek programjain. Az unió ezenkívül létrehoz két új, úgynevezett horizontális alapot is, melyek a transzeurópai hálózatok keleti kiterjesztését, illetve a kis- és középvállalkozások fejlesztését szolgálják majd. A horizontális alapok forrásait – országokra szabott kvóták nélkül – a tagjelöltek pályázati úton nyerhetik el.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik