A magyar-román viszony a régió stabilitásának pillére, amit tovább erősíthetnének a magyar beruházások – vélekedett Emil Constantinescu budapesti tárgyalásain. Eddig ugyanis meglepően kevés, alig több mint egy százalék a magyar tőke aránya a romániai tőkebefektetésekben. Az elnök szerint országa szociálisan és politikai szempontból is stabil, így nincs akadálya a magyar cégek aktívabb szerepvállalásának.
Göncz Árpád visszautasította azokat a sajtóvéleményeket, amelyek Románia hazánk általi “gyarmatosításáról” szólnak. Mint mondta, ez a megjegyzés csak politikai hangulatkeltésre alkalmas, hiszen honi cégeink aligha tudnának versenyezni a tőkeerős európai és amerikai vállalatokkal. A közhiedelmekkel ellentétes tényeket tárt a nyilvánosság elé Andrei Plesu külügyminiszter is. Eszerint a Romániába beruházott magyar tőke csaknem 40 százalékát Bukarestben fektették be, miközben Kovászna 18, Hargita 13, Bihar 9, Arad pedig csupán 8 százalékot képvisel.
Constantinescu magyar és román üzletemberek előtt arról is szólt, hogy a közös projektek közül azok számíthatnak az európai pénzügyi szervezetek támogatására, amelyeknek már a saját forrásokat tekintve is nagy a tőkeerejük. Ilyen lehet például a Budapest-Bukarest autópálya, amelynek építését mindkét fél támogatja. Ugyanakkor számítanak a magyar vállalatokra a vasút és a távközlés fejlesztésében is. A román államfő kifejtette: a gazdaság nagyon “egyszerűen” működik, a cél ugyanis a profitszerzés; a valóságot általában a politikusok “zavarják össze”. A gazdasági kapcsolatokat tovább szilárdíthatja, hogy becslések szerint a hét eleji tárgyalásokon 250-300 partnerkapcsolat szövődött, s köztük fél tucatnyi jelentősebb üzlet is megköttetett. Közös cél – tették hozzá a tárgyalófelek -, hogy a Magyarország javára mutatkozó számottevő kereskedelmi aktívum (lásd a grafikont) kiegyenlített árucsere-forgalom felé mozduljon el.
