Gazdaság

TERMÉKMINŐSÉG-TANÚSÍTÁS – Szabadabb a gazda

A termékminősítés az elmúlt években folyamatosan vesztette el állami és kötelező jellegét. A szabadabb piacon megvethették lábukat a magánvállalkozások, s gyakran az egykori állami minősítők is új köntösben jelentek meg. A domináns szerep ugyan még a hajdani nagyoké, de az újak is szívósan küzdenek egy-egy részpiacért.

A termékek minőségellenőrzése a századelőn vállalati kategóriaként alakult ki. A fogalom hazánkban az elmúlt tíz évben kezdte visszanyerni eredeti tartalmát, miután az állam által kötelezően megkövetelt tanúsíttatás viszonylag szűk termékkörre korlátozódott. A minőségellenőrzés ma ismét vállalati ügy, tanúsítása pedig elsősorban a biztonságossági szempontok betartatását jelenti.

Magyarországon a termékek minőségének vizsgálata a nyolcvanas években kezdett elterjedni. Jogszabályok sora mondta ki, hogy az egyes ipar-ágak termékeit mely szempontok alapján kell megvizsgálni, ellenőrizni, tanúsítani. A tárcák az egyes rendeletek mellé egy-egy intézetet jelöltek ki: így jött létre például a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet (KERMI), a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet, az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet, az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet vagy az Országos Borminősítő Intézet.

A hatósági jellegű, kötelező tanúsítási rendszerek monopol jellege a kilencvenes évek elején megtört. Megkezdődött a intézetek társasági törvény szerinti átalakulása, ám többségük állami tulajdonban maradt. Az 1992-93-ban hozott rendeletek ugyanakkor megteremtették a lehetőséget, hogy új cégek is belépjenek a vizsgálati és tanúsítási piacra.

Mivel a tevékenység beruházásigényes, legnagyobb részt nagy intézetekről, vállalatokról levált laboratóriumok kezdtek önálló vizsgálati és tanúsítási munkába – mondta el Huszay Gábor, a KERMI ügyvezető igazgatója. Sorra alakultak meg a külföldi tanúsító cégek képviseletei is, amelyek főként az anyaországba exportált magyar termékek piacát fedik le. A kialakulófélben lévő versenyben a lehetőségek, a határidők és az árak döntenek; a piacért folytatott harcban a marketing mellett nem maradnak el az egyéb érdekérvényesítő formák sem.

A társaságok átalakulását időközben a feladatok újraformálása váltotta fel. A fogyasztóvédelmi szemlélet súlypontja nyugati mintát követve a biztonságtechnikai direktívák betartatására helyeződött, a jogszabályi környezetet pedig a versenytörvény, a termékfelelősségi és a szabványosítási törvény, illetve az 1995-ben alkotott, a vizsgáló és tanúsító cégeket érintő akkreditálási törvény is színesítette. A rigorózus rendszer tovább enyhült, amikor tavaly megszüntették a hazánkba importált termékek vámkezelésnél történő ellenőrzését.

Tanúsítványok kiadására 1995-ig bármelyik céget ki lehetett jelölni, ma már azonban a társaságoknak akkreditáltatniuk kell magukat; e feladat elvégzése – az MSZ EN 45011 szabvány szerint – a nemrég alakult Nemzeti Akkreditáló Testületre hárul. A már működő, illetve a most átalakuló társaságok számára az akkreditálási folyamat jelenti az első lépést egy unió-konform tanúsítási rendszerbe való beilleszkedéshez. Amennyiben ez teljesül, akkor kezdődhet meg a cégek nyugaton történő elismertetése – a hivatalos elfogadtatása azonban csak az ország uniós tagságának megszerzése után válik esedékessé. Mindazonáltal léteznek olyan magyar tanúsító cégek, amelyek munkáját nemzetközileg is elismerik. Ezt nem utolsósorban korábban kiépített kapcsolataiknak köszönhetik, így az újonnan alakult társaságok ezen a területen nem nagyon tudják felvenni a versenyt a régiekkel.

A tanúsítóknak módjuk van Közép- és Kelet-Európa, sőt a Távol-Kelet felé is nyitni – vélekedett Sándor János, a Mertcontrol Rt. tanúsítási főosztályának vezetője. Ami szűkebb környezetünket illeti, már születtek is megállapodások kölcsönös együttműködésre. A régió egyébként részben nyitott a hazai cégek számára: főként a csatlakozáshoz közelebb állók kezdték meg korábbi merev tanúsítási rendszerük lebontását.

Nálunk is találhatunk olyan szegmenseket – ilyen például a vízminőség vizsgálatának piaca -, ahol már jelenleg is ezer körüli a nyilvántartott vállalkozások száma. Másrészt a tanúsítók közbeszerzési pályázatok kapcsán, vagy például afféle viták enyhítésében kapnak szerepet, amelyek azt firtatják, hogy egyes termékek megfelelnek-e bizonyos mutatóknak. Sándor János szerint további piacot jelent, hogy a vállalatok a CE jelölés (lásd külön írásunkat) hitelessége végett segítséget kérnek egyéb vizsgálatok elvégzésére.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik