Ázsiában a gazdasági zavarokat a valuták időként megfigyelhető markáns leértékelése váltotta ki, amelyeket korábban évekig névlegesen rögzítettek és egy valutakosárhoz kötöttek. A legfontosabb gazdasági partnerekénél jelentősen magasabb inflációs ráták szinte minden délkelet-ázsiai országban folyamatosan a termékek drágulásához, és ezzel a valuták reálfelértékeléséhez vezettek. Az exportnál a hanyatló növekedési ráták a külfölddel szembeni túl nagy eladósodással fenyegettek, a belgazdaság növekedési dinamikájának egyidejűleg megfigyelhető csillapodása pedig az ingatlanárak összeomlásához vezetett. A rossz hitelek gyors megugrása indította el a bank- és pénzügyi rendszer krízisét, amelyet több országban időközben már csak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kiterjedt támogatási programjával lehet leküzdeni.
Az ingatlanárak hanyatlása miatt a „kistigrisek” átlagában a rossz hitelek állománya becslések szerint az összes bank mérlegfőösszegének 13 százalékára emelkedett, és ez több évre meggyengítette a finanszírozási erőt. Felmerül a veszély, hogy a süllyedő ingatlanárak, csökkenő hitelezési tevékenység és az ezáltal kiváltott növekedés-lassulás lefelé húzó spirált indít be. Ehhez jön a valuták masszív, 30 százalékos és még nagyobb mérvű leértékelése, amely időközben több ország – köztük Thaiföld és Tajvan – valutájának alulértékeltségéhez vezetett.
A leértékelések általában illeszkedési folyamatokat váltanak ki, amelyekkel az előzőleg fellépett egyensúlyhiányokat enyhítik. Így a folyó fizetési mérleg deficitje idővel csökkenhet, ami az érintett ázsiai országokban hozzájárul a fejlődés stabilizálódásához. Mindez azonban időt igényel.
Most olyan aggályokat lehet hallani, hogy ezen piacokon a gazdasági növekedés számottevő lassulása világszerte jelentősen mérséklődő növekedési rátákhoz, s akár egy globális deflációs válsághoz vezethet. Hogy valójában mennyire nagyok az ázsiai krízis hatásai, azt a két svájci közgazdász egy szimuláció keretében igyekezett megbecsülni, amelyet a Nigem (National Institute General Equilibrium Model) segítségével dolgoztak ki.
Ennek során a kutatók arra jutottak, hogy a régió importigényének hanyatlása a világkereskedelem szintjét a válság előtt várt értékhez képest 1998-ban csupán 1 százalékponttal csökkenti. (Ez legsúlyosabban a japán exportot érinti, amely az idén 2 százalékkal is visszaeshet.) A kilátásokat javítja, hogy a válság sújtotta térség pénznemeinek drasztikus leértékelése következtében okkal várható: ezekben az országokban a növekedési dinamika az olcsóbbá vált exportnak köszönhetően ismét felgyorsul, olyannyira, hogy a világkereskedelem bővülési rátái két-három éven belül ismét visszatalálhatnak a régi értékekre.
Az Egyesült Államokban és Európában 1999 közepéig a negatív hatások dominálnak majd; onnan kezdve érvényesül az expanzív korrekció. Azonban a kereskedelmi hanyatlás e két szférában jelentősen gyengébb lesz: a visszaesés nagyságrendje nem éri el az 1 százalékpontot. Japánban a gyengébb exportnövekedés a GDP 0,25 százalékpontos csökkenését fogja okozni. Még csekélyebbek lesznek a hatások az az Egyesült Államokban és Európában, ahol a GDP-értékek csupán 0,1 százalékponttal lesznek kisebbek a korábban vártnál. (Az IMF eredeti és módosított GDP-becsléseiről lásd táblázatunkat).
A svájci szimulációs számítás eredményeit a Neue Zürcher Zeitung pénzügyi szemléje annyiban tartja meglepőnek, hogy egyes brókerházak a maguk növekedési prognózisaiban az ázsiai válság alapján Amerikára 1 százalékponttal nagyobb és Európára 0,5 százalékpont feletti GDP-visszaesést jeleztek. A modellezés alapján készített tanulmány az átlagnézetekkel szemben úgy véli, hogy az export gyengeségének kihatásai az összgazdaságra (az alkalmazkodási folyamat és az ellenkező irányban ható másodlagos effektusok miatt) erősen csillapított lesz. Egy ilyen stabilizáló hatás indul ki például Japánban a csökkenő importból és az árkiigazításokból is.
A kapott eredmények tehát a két szerző szerint azt mutatják: az Ázsia-válságból kiinduló negatív impulzusok túl csekélyek ahhoz, hogy világszerte deflációs tendenciák áttöréséhez vezessenek.
