Egy tőzsdei cég vezetőjétől a hivatalos gyorsjelentés közzététele előtt udvariatlanság érdeklődni arról, hogy milyen eredménnyel zárták az évet. Ezért csak az kérdezném: mivel az első kilenc havi adózott eredmény megközelítette a 14 milliárd forintot, reális-e az elemzők feltételezése, mely szerint az éves profit meghaladhatja a 17 milliárdot?
Ugye, nem vár konkrét választ a kérdésre? Így csak arra utalnék, hogy a háromnegyed éves gyorsjelentés alapján forintban 54,6 százalékos, dollárban mérve pedig 23,6 százalékos volt a növekedés az előző év azonos időszakához képest, az eredmény pedig meghaladta az előző év egész nyereségét.
Nyilatkozataiban mindig hangsúlyozza cége függetlenségét. Miért tartja ezt ennyire fontosnak?
A Richter 1994-ben még teljes egészében állami tulajdonban volt. Ekkor kezdődött meg a cég tőzsdei bevezetése. A magánosítás folyamata tavaly májusban gyakorlatilag lezárult. A tulajdonosok 60 százaléka külföldi intézményi befektető, míg a többi – beleértve az ÁPV Rt.-t is – hazai intézményi és magánbefektető. A Richter tehát nem került külföldi szakmai tulajdonos kezébe. A függetlenség haszna például, hogy a licencadók szívesebben veszik fel a kapcsolatot az el nem kötelezett gyártókkal. Természetesen ez azt is jelenti, hogy beruházási és K+F politikánkat mi magunk, itt Budapesten határozhatjuk meg.
A statisztikák szerint a Richter mintha a korábbinál kevesebbet költene kutatás-fejlesztésre. Talán ezért van szükség szövetségekre?
Egyáltalán nem erről van szó. Gyárunk tavaly mintegy 3 milliárd forintot fordított erre a célra, 9 milliárdot pedig beruházásokra. Tudomásom szerint a mi K+F költségvetésünk a legnagyobb a szakmában. Számos originális gyógyszerünk van. A stratégiai szövetségeket éppen ezen tevékenységünk erősítése érdekében kötjük.
Megemlítene néhányat a partnerek közül?
A központi idegrendszerre ható készítmények kutatásában több mint egy évtizedes a kapcsolatunk a legnagyobb japán gyógyszergyárral, a Takeda céggel. Az ugyancsak japán Kowa vállalattal véralvadásgátlók kutatásában működünk együtt, s keressük a partnerséget az európai és amerikai gyártókkal is.
Az orális fogamzásgátlók világforgalmának 10 százalékát a Richter jegyzi. Mit jelent ez az elképesztően magas arány?
A kiemelkedő részesedés megfelel elért pozíciónknak, ugyanakkor a részesedés értékben jóval kisebb, hiszen áraink rendkívül nyomottak. Általában is igaz, hogy a hazai árszínvonal lényegesen elmarad a nyugati mögött – az Egyesült Államokban például a gyógyszerárak a magyarénak hét-tízszeresét érik el.
Termelésük kétharmadát exportálják. Melyek a fő piacaik?
A külföldön értékesített termékek jelentős része Európa keleti felébe kerül. A FÁK-országok importjában a Richter vezető helyen áll, néhol 8-10 százalékos részesedéssel, s más egykori KGST-államokban is jelentős a forgalmunk. A nyugat-európai és az amerikai piacokra irányuló export növelése érdekében indult tavaly egy több mint 100 millió márka értékű beruházás, amely az ezredfordulóig készül el teljesen. Így már nemcsak a Gyömrői útról kikerülő készítmények felelnek majd meg a legszigorúbb követelményeknek, hanem a gyártás feltételei is huszonegyedik századiak lesznek.
Bogsch Erik, 51 éves, a Budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karának gyógyszer szakán szerzett diplomát. Pályáját a kőbányai gyógyszergyárban kezdte. Az első hét esztendőt kutatás-fejlesztéssel töltötte, ezt követően a Medimpex Gyógyszerkülkereskedelmi Vállalat mexikói irodáját vezette, majd fejlesztési főmérnökhelyettesként elsősorban a kémiai és a mikrobiológiai projekteket irányította. 1988 és 1992 között a Medimpex UK Ltd. vezetője volt Londonban. 1992 novemberében tért vissza Magyarországra, miután felkérték az akkor még veszteséges Richter vezetésére.
