Úgy tűnik, az idén is megismétli magát a történelem, amely azonban sajnálatos módon nem a tavalyi, vagy a tavalyelőtti évkezdetet, hanem az 1995-öst másolta le. Az akkori mexikói válság tovagyűrűződő hatásaként a befektetési alapok hosszú hónapokra “hátat fordítottak” a feltörekvő piacoknak, ami szinte az összes tőzsdén az árfolyamok esését hozta. Magyarországon a kedvezőtlen makrogazdasági mutatók további adalékként szolgáltak ahhoz, hogy ne a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) költsék el pénzüket a határon túli befektetők, ami a BUX index 21 százalékos – 1470 pontról 1159 pontig tartó – mélyrepüléséhez vezetett 1995 januárjában.
Bár az idei kezdet sem adott okot különösebb bizakodásra a feltörekvő piacok számára, hazánk látványosan javuló makrogazdasági mutatói, illetve a tőzsdei cégek kiváló nyereségkilátásai kapcsán sokan arra következtettek, hogy az elhúzódó távol-keleti válság ellenére a BÉT dacolni tud a pesszimista hangulattal. Egyesek szerint pedig a pesti börze nagyközönsége külön profitálhat is abból, hogy az Ázsiából kivont tőkét itt fektetik majd be a külföldi intézmények.
A részvénypiaci árak esésének magyarázatát – mint ahogy az ősszel történt – most is a távol-keleti válságban, illetve Hongkongban keresik az elemzők. Az eleve bizonytalan hangulatban induló év a közelmúltban Kínához visszacsatolt városállam tőzsdéjén napról napra mérséklődő árfolyamokban tükröződött. A népi Kínában tevékenykedő vállalatok részvényeinél pedig drámai, 30-40 százalékos áresést voltak kénytelenek elkönyvelni a tulajdonosok. Ugyancsak a múlt hét végének krónikájához tartozik, hogy a régió legnagyobb független bankja, a Peregrine Investments Holdings Ltd. – az elmaradt svájci tőkeinjekció tudatában – felszámolást kezdeményezett önmaga ellen. A külföldi befektetők többsége mindenesetre hétfőn megelégelte a bizonytalanságot: az ő eladásaik is hozzájárultak ahhoz, hogy a Hang Seng index egy nap alatt 8,7 százalékot veszített értékéből. Az év eleje óta immár összességében 24 százalékos áresés így joggal borzolta fel a befektetők kedélyét a világ harmadik legnagyobb részvénypiacán.
A tekintélyes hitelminősítők közé tartozó Moody’s kedden bejelentette, hogy felülvizsgálja három vezető hongkongi bank minősítését, s kilátásba helyezte a városállam besorolásának lerontását is. Ennek ellenére e napon valamelyest magára találtak a részvények jegyzései, ami némi gyógyírt jelentett a korábbi napok veszteségeire. A hongkongi parkett eseményeivel párhuzamosan a régió többi tőzsdéin is tetemes – Szingapúrban például 8,7 százalékos – veszteségeket regisztráltak. Ez alól csupán Dél-Korea volt a kivétel, ahol a Nemzetközi Valutaalap által kontrollált reformintézkedések visszahozták a befektetők bizalmát.
A távol-keleti válság következő szenvedő alanya – függetlenül a hongkongi eseményektől – Indonézia. Az indonéz rúpia fél év alatt több mint 70 százalékot veszített értékéből a dollárral szemben, és árfolyama átmenetileg a 10 ezres szintet is átlépte. A hét elején viszont ismét 9 ezer alatt jegyezték a nemzeti fizetőeszközt. A rúpia árfolyamának magára találása létfontosságú volt a fizetésképtelenség szélén álló indonéz nagyvállalatok számára, melyek így léleg-zetvételnyi időt kaptak pénzügyi gondjaik orvoslására.
A kedvezőtlen ázsiai hírek hatására a New York-i Wall Streeten is megremegett a befektetők keze, ami a múlt héten a Dow Jones index mintegy 400 pontos esését okozta. Az általános bizonytalanság közepette az összes számottevő európai részvénypiacon estek az árfolyamok.
A kedvező makrogazdasági mutatóktól, illetve a biztató vállalati nyereségkilátásoktól függetlenül, Magyarországon is besszhangulat uralja a parkettet. A január 5-i és 6-i technikai szünetet követően 7-én ugyan még mintegy 350 ponttal emelkedett a BUX értéke, de a hét további napjaiban Budapesten is napról napra lemorzsolódó árfolyamok árnyékolták be a befektetők optimista hangulatát.
E hét elején pedig a hongkongi áreséshez hasonló mértékben veszítettek értékükből a magyar részvények, ami a BÉT történetének harmadik legnagyobb mértékű – 721,08 pontos, 9,01 százalékos – áresése volt. A határidős indexpiacon ennél lényegesen nagyobb (a távolabbi lejáratok esetében majd kétszeres) mértékben zuhantak a különböző lejáratok jegyzései, a vételi oldalán álló spekuláns befektetők kényszereladásai miatt. Kedden már jóval optimistább hangulatban kezdődhetett a kereskedés: erre bizonyíték, hogy több mint 400 ponttal magasabban állt a BUX értéke. A határidős piac előző napi drámai áresése után a lejáratok kamattartalmai 30-32 százalékról 20-25 százalék közé csúsztak, így – részvények vételével és index eladásával – a fedezeti ügyletkötők tisztes nyereséggel zárhatták a pozíciójukat. Az ily módon a piacra áramló többletpapír miatt aztán napon belül összességében mintegy 200 pontot vesztett az index értéke.
A távol-keleti válság kevés számú nyertesei közé az amerikai dollár tartozik, miután a befektetők a régióból kimenekített tőkéjüket előszeretettel kötik le a zöldhasúban denominált értékpapírokban. A decemberben 11,3 százalékról 11,8 százalékra emelkedő német munkanélküliség, és a monetáris unió jövő évi startjába vetett hit további adalékként szolgált ahhoz, hogy a befektetők eladják márkájukat.
Az elmúlt napok eseményei ismételten felhívták az érdekeltek figyelmét arra, hogy a távol-keleti krízis még hosszú hónapokig elhúzódhat. Az optimista elemzők szerint is csak egy-két hónap elteltével beszélhetünk ezen országok esetében kilábalásról. Időzített bomba ketyeg Japánban is, ahol a gazdaság ereje ellenére pénzügyi összeomlás fenyeget. Az ottani pénzügyminisztérium számításai szerint a felkelő nap országa bankrendszerében 76 ezer milliárd jen (576 milliárd dollár) értékű kétes kintlévőség halmozódott fel: ez kétszerese a szeptember végén közzétett becsléseknek.
A különböző térségekben – függetlenül az egyes részvénypiacokat jellemző mutatóktól – stabil és kiegyensúlyozott áremelkedésre csak akkor lehet számítani, ha majd lekerülhetnek a napirendről a távol-keleti régió országainak problémái.
