Az első magyar gyógyszertörvény hetedik éve van születőben. A hosszas egyeztetési folyamat után véglegesnek tekintett javaslat már a képviselők asztalán fekszik, s előkészítői azt remélik, hogy azt még ebben a parlamenti ciklusban jóváhagyják. Lehet persze, hogy a gyógyszerészek nemrégiben tett szakmai kifogásai elnyújtják a beiktatás folyamatát. A patikusoknak ugyanis nem tetszik, hogy az ideiglenes forgalomba hozatali engedélyt egy éves időtartamra a hatásosság bizonyítása nélkül is ki lehetne adni, és ezt még két alkalommal, tehát összesen három éves időtartamra meg lehetne hosszabbítani. (Az OGYI főigazgatója szerint ugyanakkor ez jelenleg is így van, s azon súlyos betegek érdekét szolgálja, akik állapotán az ilyen szer csak javíthat.) Sérelmezik azt is, hogy kimaradt az utalás, amely szerint a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól külön törvény rendelkezik. Szerintük vétkes könnyelműség továbbá, hogy nincs benne a javaslatban: gyógyszer közvetlen lakossági felhasználásra csak gyógyszertárból szolgáltatható ki. Ez tudniillik azt jelenti, hogy megszűnik a gyógyszertárak kizárólagossága az ellátásban, így a medicinákat gyakorlatilag bárhol – akár élelmiszer-, vagy illatszerboltokban is – forgalomba hozhatják.
Ez az ellenzők szerint összeegyeztethetetlen az orvosokkal és a gyógyszerészekkel szemben támasztott felelősséggel, s nem szolgálja a betegek érdekeit sem.
