Az utóbbi öt évben az iparban végbement szerkezeti átrendeződés következtében a gépiparra – azon belül is a közútigépjármű-gyártásra, a híradástechnikai iparra és a számítógépgyártás területére – helyeződött a növekedés súlypontja. Ezzel egy időben csökkent a vegyipar, a bányászat és az energiaipar jelentősége, míg az átalakulás nagy vesztesei közé a textil- és ruházati ipar tartozik. Az előrejelzés szerint a növekedés hordozója lesz az alumíniumkohászat, a papírgyártás, valamint a gumi- és a műanyagfeldolgozó ipar is. A folyamatban lévő beruházásokat tekintve az idén jelentős termelésfelfutás várható a vegyialapanyag- és termékgyártásban, a nemesfém ásványi termékek előállításában, a műszergyártásban és javításban, valamint a hulladékból történő nyersanyag-visszanyeréssel foglalkozó szakágazatban. Az ágazati átrendeződéssel egy időben zajló tulajdonos- és piacváltás következtében a fejlett piacgazdaságokra jellemző, piramis szerkezetű vállalati struktúra alakult ki. Ám a kis- és középvállalkozások gazdaságban betöltött szerepe – jóllehet számuk jelentősen megnőtt – még messze elmarad a kívánatostól. Sokan közülük kényszerből és nem üzleti megfontolásból fogtak önálló vállalkozásba, s legtöbbjük tőkehiánnyal és likviditási gondokkal küszködik. Az ipari tárca előrejelzése szerint az előző évben megindult gazdasági növekedés fenntartása érdekében e vállalati körnek is meg kell erősödnie, hiszen a hazánkban megtelepedett multinacionális nagyvállalatok zöldmezős beruházásai által gerjesztett, szűk bázisú növekedés nem tarthat örökké. A kis és közepes vállalkozások versenyképességének növelése tehát nemzeti ügy, támogatásukra tudatos kormányzati programot kell kidolgozni. Ennek része az a tárca által indított célprogram, amely egyebek mellett épp az iparban tevékenykedő kis- és középvállalkozások termelési feltételeinek megteremtését igyekszik segíteni, továbbá azt, hogy e kör cégei mind nagyobb számban válhassanak a multinacionális vállalatok beszállítóivá. A legnagyobb problémát jelentő forráshiány enyhítésére tavaly 681 millió forintot osztott szét kamattámogatás címén az Ipari Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (IKIM). Ezenkívül mintegy 2,2 milliárd forintot különítettek el a kisebb cégek beruházásait ösztönző, 5 év alatt kiosztandó kamattámogatásra. A tavalyi évben ilyen címen felhasznált 441 millió forint közel 30 milliárd forint értékű kisvállalati beruházás megvalósulását tette lehetővé. (A minisztérium mellett a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a Phare is foglalkozik az említett vállalati kör pénzügyi forrásokhoz való hozzáférésének könnyítésével.)
Az ipari tárca szakemberei igen bizakodóak. Fazakas Szabolcs miniszter például úgy látja, hogy a magyar gazdaság egy olyan hosszú távon is tartható, exportorientált növekedési pályára állt rá, amelyen már nem lesz szükség úgynevezett stop-go intézkedések végrehajtására.
Az IKIM szakértői úgy vélik, hogy a következő időszakban évente körülbelül 1,5 milliárd dollár külföldi működőtőke áramlik az ágazatba, elsősorban a jármű- és a híradástechnikai iparba. A Magyarországra eddig érkezett mintegy 17 milliárd dollár értékű tőke több mint 50 százaléka az iparban hasznosult, részben zöldmezős beruházások formájában.
