Bár a Postabank elmúlt évi rendes közgyűlése áldását adta arra, hogy a bank akkori, 16,5 milliárd forintos alaptőkéjét két lépcsőben, összességében legfeljebb 20 milliárd forinttal felemeljék (Figyelő, 1997/23. szám), csak az első, zártkörű akció hozott a konyhára, az is mindössze 7,1 milliárd forintot. Az utóbbit szentesítő újabb közgyűlésen ugyan Princz Gábor elnök-vezérigazgató ismételt reményét fejezte ki, hogy bankja az év őszén az alaptőke 50 százalékát meghaladó mértékben bővül, ám ez végül tavaly nem következett be.
Murányi Róbert vezérigazgató-helyettes szerint azonban nem ez indokolta a 3,8 milliárd forintos összértékű alárendeltkölcsöntőke-kötvények december 29-30-i zárt körű kibocsátását. A bank célja elmondása szerint egyrészt a hosszú távú forrásellátottság, másrészt a tőkemegfelelési mutató javítása volt. A hitelintézeti törvény szerint a mindenkori fizetőképesség fenntartása és a kötelezettségek teljesíthetősége érdekében egy bank által végzett pénzügyi és befektetési szolgáltatás kockázatainak mindenkor (értsd: minden mérési időpontban) megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie. Ez utóbbi összeg nem lehet kevesebb a minimálisan előírt jegyzett tőkénél: a Postabank esetében 2 milliárd forintnál. Az eszközkockázatok súlyozásával kiszámított tőkemegfelelési mutatót pedig folyamatosan 8 százalékon kell tartani. Murányi Róbert szerint azonban a Postabank az alárendeltkölcsöntőke-kötvények kibocsátása nélkül is „hozta” a törvényes szintet.
Tény, hogy az alaptőke-emelésnél a járulékos tőkeelemnek számító alárendelt kölcsöntőke drágább forrás. A Postabank azonban nem először kényszerült a forrásbevonás ezen formájára. Míg az előző kötvények kivétel nélkül hét évre szóltak, addig az elmúlt év utolsó napjaiban kibocsátott csomag hatéves lejáratú (lásd a táblázatot). A zárt körű jegyzők személyéről lapunknak Murányi nem kívánt nyilatkozni, mindössze annyit árult el, hogy előzetesen 22 cégnek adtak lehetőséget a kötvények lejegyzésére. Konkrétumok hiányában így csak érdekességként értékelhető az a hasonlóság, amely szerint a Postabank már említett tavaly nyári alaptőke-emelésére szintén 22 céget hívtak meg, de csak 13 élt a lehetőséggel. Közéjük tartozott a Bankár-B Értékpapír Rt. és a Timesco Rt., amely társaságok a tavaly novemberben privatizált Pénzintézeti Központ (PK) Bank konzorciumi vevőinek táborát is erősítették (Figyelő, 1997/46. és 47. szám). A Postabank tavalyi alaptőke-emelése, a mostani alárendeltkölcsöntőke-kötvény kibocsátása és a PK-magánosítás közötti esetleges összefüggésekre való következtetéseket azonban a vezérigazgató-helyettes azzal hárította el, hogy a PK privatizációs döntése előtt széles körű vizsgálat tárgya volt a konzorcium összetétele, valamint a tagok közötti tulajdonosi összefonódás.
