Gazdaság

Égi jelek fogói

Idén is Genf adott otthont a rádiós távközlés világkonferenciájának. E kétévente sorra kerülő monstre rendezvényeken csapnak össze a szűk erőforrásokért - jobbára a rádiós frekvenciákért - a nemzeti érdekek, melyek végül kormányközi megállapodásokban öltenek testet.

Közel egy hónapon át, novemberben vitatta meg 140 ország képviselője a rádiós távközlés fejleményeit és jutott – ha sokszor ádáz harcok árán is – számos kérdésben közös nevezőre. A világkonferencia célja, hogy megalkossa a rádiós frekvenciáknak, és ezzel a telekommunikációs ipar leggyorsabban fejlődő ágának a működési szabályait. Ezúttal – az előfizetők számában a vezetékes hálózatokat immár lehagyó, az utóbbi öt esztendő során évente 50 százalékos növekedési rátát produkáló rádiós távközlés gurui – a mobil és fix műholdas szolgáltatások frekvenciáinak elosztását és kihasználását tárgyalták meg. Szót ejtettek egyebek mellett az immár fél évszázada vitatott nagyfrekvenciájú műsorszórás terveiről, az aeronautikai (léghajós) és tengeri mobil szolgáltatások működési előírásairól, sőt az úgynevezett „papír” műholdakról is. Így azokat a szatelliteket nevezik, amelyeket a Nemzetközi Távközlési Egyesülésben (ITU) bejelentettek, ám sosem helyeztek működésbe. A konferencián arról határoztak, hogy ezekre is ugyanazok az adatszolgáltatási eljárások legyenek érvényesek, mint „élő” társaikra. Ennek hiányában ugyanis – kiváltképp a műholdhelyek iránti nagy kereslet közepette – meglehetősen nehézkes a nyilvántartás.

A műholdas sugárzási szolgáltatásokat (Broadcast Satellite Service – BSS) illetően a résztvevők új terveket szövögettek. Az első fejlesztési koncepciót még 1977-ben találták ki a szakértők. Az idei konferencia már ennek 1988-ban megújított változatát is túlhaladottnak ítélte. Megállapodás született: tanulmányozni fogják, miképpen lehetne megkétszerezni az egy országra jutó csatornák számát, s elérni, hogy legalább tíz ilyen jusson valamennyi államnak. Amennyiben ez kivitelezhetőnek tűnik, úgy még 2001 előtt elkezdik átalakítani a jelenlegi BSS terveket.

A legsikamlósabb témának a műholdas szolgáltatásokra szánt újabb frekvenciák elosztása bizonyult. Számos ország delegációja azzal nehezítette a tárgyalásokat, hogy csökönyösen féltette már meglévő szolgáltatásaikat, s azok helyét. A vitához nagyban hozzájárult a mobil és a fix műholdas szolgáltatók rivalizálása is. Mindkét oldal működési előnyre kívánt szert tenni saját rendszere javára. A már a korábbi konferencián is nagy létszámban felvonult műholdas ipar a rádiófrekvenciákért lobbyzott. Ennek okát Genfben az újfajta műholdas rendszerek megjelenésében látták, amelyek sokkal kisebbek, gyártásuk és működtetésük jóval olcsóbb, ráadásul a Földhöz a korábbiaknál közelebbi pályán keringenek.

A konferencia végül az 1 gigaherz alatt működő szolgáltatásokat újabb spektrummal „ajándékozta” meg; ez – alacsony költségei miatt – elsősorban a fejlődő országokban tesz lehetővé mobil adatátvitelt. A mobil műholdas szolgáltatásokat illetően a konferencia úgy határozott, hogy az ezek számára kijelölt spektrumokat 2005 helyett már 2002 januárjában igénybe lehet venni. Hogy a fix műholdas szolgáltatások piacán is teljessé válhasson a verseny, ezek sávja is új tartománnyal egészül ki. Ez utóbbi egy egyelőre csak tervekben élő rendszer megépítéséhez és alkalmazásához vezet.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik