Egy adott régió, település sajátosságai határozzák meg azt, hogy ott épp milyen vállalkozásfejlesztési módszereket kell alkalmazni, vagy miféle intézményt célszerű létrehozni. Számos esetben ezek kombinációjára van szükség. Üzleti és innovációs központokat először az Európai Közösség országaiban állítottak fel, 1984-ben. A cél az volt, hogy a nehézségekkel küzdő, a többihez képest elmaradott régiók gazdasági fejlődését felgyorsítsák, a kis- és középvállalkozásoknál megvalósuló innovatív fejlesztések serkentésével. Idehaza tíz évvel később, 1994-ben – a Magyar Innovációs Szövetség kezdeményezésére és a Phare-program támogatásával – alakult meg az Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ. A szervezet az Európában létrejött hasonló centrumok kialakult gyakorlatát követi, így a tevékenységének finanszírozására létrehozott Innostart Alapítvány is kezdettől fogva az Európai Üzleti és Innovációs Központok Hálózatára (EBN) támaszkodik. Az Innostart az EBN-től átvett és honosított módszer alapján kiválasztott vállalkozókat segíti, hogy projektjeik jól menedzselt, innovatív üzletté váljanak, maguk pedig elsajátítsák a hatékony vállalkozásvezetés korszerű módszereit. Az eddig összesen csaknem ezer megkeresésből a megvalósuló projektek száma jelenleg már meghaladja a harmincat. A legsikeresebbek közül említésre méltó a Humet-R gyógyhatású készítmény nyugati piacokra történő bevezetése, vagy például a húsmentes gombakolbász gyártmányfejlesztése. Az Innostart – infrastruktúrával jól ellátott, 8 ezer négyzetméteres telephellyel – az ország egyik legnagyobb innovációs parkját üzemelteti a fővárosban. Itt kis- és középvállalkozások bérelhetnek helyet (irodákat, műhelyeket), különböző osztott szolgáltatásokkal együtt. A parkban ma mintegy 40 vállalkozás működik. Az Innostart nonprofit intézmény, szolgáltatásainak jó részét azonban üzleti alapon, az innovatív vállalkozás eredményéből való részesedésért végzi.
